Páratlan őslénylelet: egy tojás is fennmaradt

A páratlan lelet fontosságát növeli, hogy az a repülőhüllők osztályozását is megváltoztathatja - nyilatkozta az

mta.hu-nak Ősi Attila őslénykutató. Nagyszerű felfedezésről számoltak be a mértékadó Science magazinban brit és kínai őslénykutatók. Olyan, már több mint 10 lelet alapján ismert pteroszaurusz (Darwinopterus) példányát találták meg Kínában, amelynek szervezetében egy tojás is fennmaradt, méghozzá viszonylagos épségben. David Unwin, a leicesteri egyetem paleobiológusa és a cikk egyik szerzője megdöbbentőnek nevezte a felfedezést, mondván nem számított arra, hogy belátható időn belül ilyen nagyszabású leletre bukkanhatnak. A pteroszauruszok a mezozoikum égboltjának feltétlen urai voltak úgy 230-65 millió évvel ezelőtt. Alattuk dinoszauruszok milliói taposták a talajt, ők azonban - ellentétben a közhiedelemmel - maguk nem tartoztak a dinoszauruszok csoportjához. A most megtalált példány hozzávetőlegesen 160 millió évvel ezelőtt élhetett. A lelet koponyahossza 15 cm, szárnyai becsült fesztávja pedig 78 cm.

- A felfedezés különlegessége egyfelől az, hogy mivel a pteroszauruszoknak igen törékeny, hártyavékony a csontozatuk, már az is nagy szó, hogy egyben van a lelet - mutatott rá a maradvány jelentőségére Ősi Attila, az MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport, valamint az Akadémia elnöke által életre hívott Fiatal Kutatók Testülete tagja, hozzátéve, hogy a lelet anatómiája a repülőhüllők osztályozására is hatással lehet. Eddig ugyanis a repülőhüllőket két nagy csoportba lehetett osztani: a hosszúfarkúak és rövidfarkúak csoportjába. Bár nem borította fel teljesen az osztályozás elveit, mégis tény, hogy az új lelet anatómiai adottságai mozaikszerűek, azok alapján egyértelműen egyik csoportba sem illik, koponyájának mérete és szerkezete ugyanis más, mint amit a farok mérete alapján várnánk.

Ősi Attila kiemelte, hogy fontos eleme a felfedezésnek a leletben talált, szinte épségben megmaradt tojás , ez ugyanis kifejezetten ritkaságszámba megy. A kilapult tojás héja rendkívül vékony, pergamen-szerű. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezek a pteroszauruszok, számos mai hüllőhöz hasonlóan tojásaikat elásták, amelyek a lerakás után sok vizet vehettek magukhoz. A cikket publikáló szakemberek a leletben talált tojás alapján úgy vélik, hogy a szárnyas hüllőfaj megtalált példánya nőstény, így első ízben sikerült ilyen őslények a nemét is megállapítani. A Science hasábjain bemutatott lelet a korábbi példányokkal együtt azt is bizonyítja, hogy a Darwinopterus nőstényeinek medencéje szélesebb volt, és a koponyán található csonttaréj csak a hím példányokat jellemzi. A lelet egyéb anatómiai adottságai is beszédesek, azonban - figyelmeztet Ősi Attila - ilyenkor óvakodni kell a túlzóan általánosító következtetések levonásától. Hiába az egyértelmű jelek, mégsem jelenthető ki egységesen minden pteroszauruszra, hogy például a taréj megléte mindig hím példányra utal.

A pteroszauruszok fészekrakási szokásai szintén figyelemre méltóak. A lelet alapján ugyanis arra lehet következtetni, hogy ezek a repülőhüllők a tojásokat lerakás után kevéssé gondozták, nem kotlottak fölöttük hosszú ideig. Ez pedig sokkal inkább jellemző a mai gyíkokra, mint a madarakra - mutatott rá Ősi Attila az mta.hu kérdésére.