Óriási siker: áttörést értek el magyar kutatók

Infarktus során az erek elzáródása miatt a szövetek vérellátása átmenetileg szünetel. A normális keringés helyreállása után nagymértékű sejtpusztulás következik be. A károsodás mintegy 90 százaléka másodlagos. Oka nem elsősorban az, hogy az átmeneti oxigénhiány következtében a sejtek „megfulladnak", hanem az, hogy az immunrendszer megtámadja és gyulladásos folyamat által megsemmisíti az infarktusban érintett sejteket - ismertette a problémát az

mta.hu-nak Závodszky Péter akadémikus, akinek Gál Péterrel közösen vezetett kutatócsoportja két évtizede dolgozik a megoldáson az MTA Enzimológiai Kutatóintézetében. A kutatók azokat a fehérjéket vizsgálják, amelyek a szervezet immunrendszerében részt vesznek a sejtek megsemmisítésében. A közelmúltban Pál Gábor, az ELTE Biokémiai Tanszék docense metodikai újítással csatlakozott a munkához, amelynek eredményeként nagy áttörést sikerült elérni: előállították az első olyan molekulákat, amelyek az emberi vérben szelektív módon gátolják az infarktust követő sejtpusztulásért felelős enzimeket. Ezek olyan gyógyszerek kiinduló anyagai lehetnek, amelyek a ma ismert eljárásoknál sokkal hatékonyabb védelmet nyújthatnak az infarktus káros következményei ellen. A magyar kutatók az erről szóló eredményeiket korábban a tekintélyes amerikai The Journal of Immunology című folyóiratban publikálták. A lehetőségeket mutatja, hogy a projekt rendelkezik már egy nemzetközi szinten elfogadott szabadalommal, egy másik szabadalom vizsgálati szakaszban van, tavaly pedig az egyik nagy nemzetközi gyógyszergyár az eredményeket a Magyar Kutatási Díjjal értékelte. Mindez azt bizonyítja, hogy a laboratóriumi munka után érdemes továbbhaladni a gyógyszerfejlesztés következő fázisára, az állatkísérletek elvégzésére, amely az emberi kipróbálást előzi meg. Ez lenne az előfeltétele annak, hogy a jövendő gyógyszerfejlesztéshez szakmai befektetőt vonjanak be.

- Olyan gátlószereket sikerült felfedezni, amelyek eddig nem léteztek. A vérben sok hasonló enzim van, és eddig nem sikerült rálelni azokra a molekulákra, amelyek célzottan, specifikusan képesek gátolni valamelyiket - világított rá a felfedező kutatás eredményeinek jelentőségére a projekt másik vezetője. Gál Péter hozzátette: a kutatók a természetes immunválasz mechanizmusáról is számos új ismerethez jutottak. Az eredmények a jövőben nemcsak az infarktus vagy a szélütés kezelésénél hasznosíthatók, hanem olyan eljárásoknál is, amelyeket akkor alkalmaznak, ha átmenetileg elzáródik a vérellátás egy területen, vagy esetleg maguk az orvosok teszik ezt például bypass-műtétek vagy szervátültetés esetén.

A kutatásokat eddig az OTKA és az NKTH finanszírozta, az utolsó 15 hónapban azonban a pályázati források elapadtak, nehézségekbe ütközik a kutatások folytatása, kérdésessé vált a szabadalmak fenntartása is. A magyar tudósok eredményeinek különös aktualitást ad, hogy hétfőn angliai kutatók nagy sajtókampány kíséretében bejelentettek egy, a magyar kutatókéhoz hasonló felfedezést. A brit The Telegraph című lap szenzációs eredményként mutatta be az eredményt és minden idők legjelentősebb áttörésének nevezte azt az infarktus és a szélütés kezelésében. Závodszky Péter úgy véli: a magyar kutatók munkájának jelentőségét a brit eredmények megerősítették, a megoldás kulcsa azonban a magyarok kezében van. Az angol csoport úgynevezett monoklonális antitesteket állított elő, amelyek célzottan kötődnek a MASP-2 enzimhez. A magyar kutatók egy ennél innovatívabb módszerrel fejlesztettek nem-antitest alapú gátlószereket, és eközben felfedezték, hogy egy másik rokon enzim, a MASP-1 még hatékonyabb terápiás célpont lehet. Az Enzimológiai Intézet munkatársainak kezében van tehát a hatékony gátlószer, a MASP-1 és a MASP-2 ellen, míg az angolok csak a MASP-2-t képesek gátolni, antitesttel. A célpontok kiválasztásában és a gátlómolekulák fejlesztése terén magyar előny mutatkozik, de az angolok előbbre járnak az állatkísérletekkel. - Félő, hogy a forráshiány miatt a hazai kutatások leállnak, a szabadalmak elvesznek, kárba vész a befektetett pénz és sok év ígéretes munkája. A pályázati pénzek napokban megindított kifizetése remélhetően hozzásegíti a magyar kutatókat a munka folytatásához, és ahhoz, hogy ne szalasszunk el egy világsikert - fogalmazott a kutató, hozzátéve, hogy több mint egy éve nem jutottak hozzá egy már elnyert, 80 millió forintos támogatási összeghez.