Magyarországon halnak meg a legtöbben a részecskeszennyezés miatt
Olaszország, Spanyolország, Portugália, Svédország és Ciprus után április 6-án Belgiumot is az Európai Bíróság elé idézte a légszennyezettségi határértékek be nem tartása miatt az Európai Bizottság. A listán Magyarország a következő, így akár egy héten belül a bíróság elé idézhetik hazánkat az egészségügyi határértéket rendszeresen meghaladó részecskeszennyezés miatt.
Az Európai Bizottság 2009-ben már indított eljárást Magyarország ellen. Tavaly október 28-án kapta meg a kormány a bírósági eljárás előtti utolsó figyelmeztetést, melyben hazánk mindössze két hónap haladékot kapott, hogy érdemi, számon kérhető intézkedéseket hozzon a levegőminőségi határértékek betartására. Azóta sem sikerült. 2011 márciusára Budapesten és Miskolcon már letelt a 35. olyan nap, amikor idén a részecskeszennyezés (a PM10-koncentráció) határérték felett volt, ezt követően a hatályos jogszabályok alapján több ilyen nap már nem fordulhatna elő. Úgy tűnik azonban, az érintett városok új vezetése sem veszi komolyan a problémát. Bár tavaly év végén Magyarország levélben próbálta indokolni a magas szennyezettségi szintet, ám nem valószínű, hogy az Európai Bizottság elfogadná az igen gyenge lábon álló érveket - adta hírül a
Levegő Munkacsoport.Az eljárás eredményeként előfordulhat, hogy országunknak komoly pénzbírságot kell fizetnie, ám ennél sokkal aggasztóbb, hogy az intézkedések további halogatása sok, egyébként elkerülhető megbetegedést és halálesetet idézhet elő. Hazánkban évente körülbelül 16 ezer ember hal meg a részecske-légszennyezés miatt. Ez az éves összes haláleset mintegy 12 százaléka. A friss kutatások szerint a lakosság számához viszonyítva Magyarországon halnak meg a legtöbben Európában a részecskeszennyezés miatt.
Légúti, daganatos, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekért egyaránt felel a légszennyezés. Az EU által finanszírozott Aphekom kutatás kimutatta, hogy a részecskeszennyezés csökkentésével, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak betartásával sok emberéletet menthetnénk meg. Tizenkét ország 25 városát vizsgálták három éven keresztül. A kutatás szerint Bukarest után Budapesten a legmagasabb az életvesztés a részecskeszennyezés miatt. A gyermekkori asztmás megbetegedések 15-30 százaléka a forgalmas utak közelségéhez köthető. Londonban és Koppenhágában az asztmás megbetegedések számának csökkenését várják a forgalomcsökkentő intézkedésektől. Ha Budapesten a legapróbb részecskék (PM2.5) koncentrációját a WHO által ajánlott szinten tartanánk, már azzal is átlagosan 19,3 hónappal, azaz több mint másfél évvel nőhetne a lakosok várható élettartama. A Környezet- és Természetvédő Szervezetek XXI. Országos Találkozójának állásfoglalása a környezeti levegő minőségéről 31 pontban sorolta fel a részecskeszennyezés csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.
A Levegő Munkacsoport azonnali és hathatós intézkedéseket vár a kormánytól és az érintett városok vezetésétől a lakosok egészségét károsító légszennyezés csökkentése érdekében.
