Hallott már az afrikai és az egyiptomi magyar falvakról? Nem véletlenül, pedig mindenhol ott vagyunk
Meglepő, de Afrikában, Egyiptomban és Szudánban is léteztek egykoron olyan települések, amelyek magyar eredetű nevet viseltek, és a helyi lakosok – az úgynevezett magyarábok – magyar származásúak voltak – írja a Promotions. A híres Afrika-kutató, Almásy László fedezte fel őket, és megfigyelte, hogy a beszédük emlékeztetett a magyar nyelvre. Ezek a közösségek a Magyar-narki szigeten éltek Szudánban, Vádi-Halfa város közelében, de ugyanúgy találkozni lehetett a magyarábokkal Felső-Egyiptomban is, ahol más, magyar neveket viselő települések is léteztek (például Magyarab-irki, Magyararti és Hillit el-Magyarab).
Néhány magyar tiszt szórta el a magyarok magját?
A magyarábok eredetét illetően többféle monda létezik. Az egyik elmélet szerint őseik 1517-ben érkeztek Egyiptomba I. Szelim oszmán szultán hódító hadseregével. A hadjárat után néhány magyar tiszt, köztük Ibrahim el-Magyar (Ábrahám, a Magyar), Vádi Halfába menekült, ahol letelepedtek és helyi közösségekkel keveredtek. Az asszuáni magyarábok eredetmondája szerint Mária Terézia idején érkeztek, és iszlám hitűek voltak, ellentétben a többi keresztény magyarabbal. Elődeik vélhetően a török hódoltság alatt áttértek az iszlámra, és később vallásuk miatt kiűzték őket Magyarországról.
A települések történetében nagy változást hozott az Asszuáni-gát építése, amely számos ilyen magyar eredetű települést víz alá temetett, köztük a Magyar-narki szigetet is.
A magyarábok eredetének másik verziója hihetőbbnek tűnik
A legújabb kutatások szerint a magyarábok nem kizárólag magyarokból álltak, hanem délszláv származásúak is voltak. Az oszmán hadseregben, amely I. Szelim szultán idején Egyiptomba vonult, magyarok is szolgáltak, akik elsősorban janicsárok voltak, vagyis elrabolt magyar gyerekekből nevelték őket török katonákká. Ezek közül néhány magyar és bosnyák janicsár Núbiába lett vezényelve, ahol keveredtek a helyi lakossággal, és ott telepedtek le. Az általuk alapított települések nevei utaltak magyar származásukra.
Az afrikai magyarábok tehát több évszázados történelmi kapcsolatok eredményeként jöttek létre, és bár mára legtöbbjük települése eltűnt, a magyar nevek és hagyományok még mindig őrzik ezt a különleges örökséget.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Peggy_Marco / Pixabay)