Így verik át a magyar vásárlókat a csalók és az álwebáruházak

Érdemes felkészülni arra, hogy a csalók a legnagyobb cégek nevét használják fel a megtévesztő akciókhoz.

2025. június 10., 14:33

Szerző:

Így verik át a magyar vásárlókat a csalók és az álwebáruházak

Ma már sokan rutinból vásárolnak az interneten, tehát beírják egy ismert webshop nevét, rákattintanak az első találatra, majd néhány kattintással meg is rendelik a kiszemelt terméket. De mi történik akkor, ha a jól ismert oldal, amelyen épp fizetni készülünk, valójában egy gondosan lemásolt, de valójában hamis weboldal? A csalók ezzel a módszerrel bárkit megkárosíthatnak, aki nem elég figyelmes.

Ahogyan az InfoStart beszámolt a nool.hu nyomán, éppen így járt nemrégiben egy édesanya, aki a magyarok körében rendkívül népszerű EMAG webáruházából szeretett volna megrendelni egy terméket. A weboldal, amelyen keresztül leadta a rendelést, megjelenését és működését tekintve is a megszólalásig hasonlított az eredetire: mind a képi világ, mind a rendelési felület azonos volt, csakhogy a hamis weboldal mögött egy ismeretlen amerikai cég állt.

Az áldozat csak akkor kezdett gyanakodni, amikor nem kapott visszaigazoló e-mailt a rendelése leadása után, és a számlavezető bankja sem küldött megerősítő SMS-t, ám a termék árát mégis levonták a számlájáról. Ezt követően a házastársa fogott gyanút, ő jött rá arra is, hogy hiányoznak egyes menüpontok, nem működnek a hirdetések az oldalon, és intő jel volt az is, hogy számos termék ára irreálisan alacsony volt.

 

A csalók így használják fel a webáruházak nevét

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Az elmúlt hónapokban megszaporodtak azok az internetes csalások, amelyek során a bűnözők hivatalos cégek, szolgáltatók arculatát másolják le tökéletesen. Ahogyan arról a 168.hu is beszámolt, a kiberbűnözők nemrégiben az MVM nevével éltek vissza, de más ismert szolgáltatók és cégek nevét felhasználva is elkövetnek bűncselekményeket, sőt sok esetben kifejezetten ezen cégek ügyfeleit próbálják meg átverni.

Az álwebshopok mellett rendszeresen érkeznek bejelentések arról, hogy hamis üzenetekkel próbálnak meg rászedni bárkit, melyek tartalma alkalmas arra, hogy az ügyfél elhiggye: azonnal cselekednie kell. Ezen üzenetek feladójaként általában pénzintézeteket vagy futárszolgálatokat jelölnek meg, és céljuk, hogy az üzenet címzettje megadja a személyes, illetve a banki belépéshez szükséges adatait.

A kiberbiztonsági szakértők elmondták, hogy az adathalászat a leggyakrabban előforduló csalástípus. Ilyen esetekben az üzenetekben található linkekre kattintva hamis weboldalak nyílnak meg, ahol az áldozatok az adatok begépelésével máris kiszolgáltatják magukat a bűnözőknek.

Egyes szolgáltatók nevében gyakran olyan üzeneteket küldenek a bűnözők, amelyben valamilyen tartozás rendezésére szólítanak fel, de akár egy futárcég nevében is jelentkezhetnek, mondván hibás a várt csomag címzése. Ezen kívül a közösségi médiában is jelen vannak a bűnözők, az ott megjelenő, irreálisan olcsó luxuscikkeket kínáló hirdetések mögött szintén álwebshopok állnak.

Bár a csalók módszerei egyre kifinomultabbak, néhány apró részletre figyelve még mindig kiszűrhetők a gyanús oldalak: Érdemes ellenőrizni a weboldal címét, akár egyetlen karakter eltérése is jelezheti a hibát. A nyelvi hibák is árulkodóak, hiszen sok hamis oldal fordítóprogrammal készül, a magyart pedig ritkán beszélik tökéletesen a csalók. A visszaigazoló üzenetek hiánya, valamint a gyanúsak alacsony árak is intő jelnek számítanak, ám kellő figyelemmel elkerülhetőek ezek az esetek, amelyek akár jelentős anyagi kárt is okozhatnak.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)

A rovat további cikkei