Ez volt a világ legkegyetlenebb kivégzési módja
Számos borzalmas kivégzési mód létezett korábban, ám mind közül ez lehetett a legkegyetlenebb.
A történelem során számos kegyetlen kivégzési módot alkalmaztak arra, hogy megbüntessék a bűnösöket, vagy éppen leszámoljanak az ellenfeleikkel az uralkodók. Ezeknek egy jelentős része manapság jól ismert, hiszen a történelemkönyvekben pontos leírás is található róluk. Van azonban egy, ami kevésbé volt elterjedt, ám annál nagyobb kínt okozott, olvasható a Múlt-kor.hu cikkében.
Kegyetlen kivégzési mód a perzsa történelemből
A perzsa történelem egyik legborzalmasabb kivégzési módszerét, a szkapizmust idézi fel Plutarkhosz, aki Mithridatész 17 napos kínhalálát örökítette meg a Párhuzamos életek című művében. A történet nemcsak a véres trónviszályok emlékét idézi, hanem a hatalommal való visszaélés kegyetlen következményeire is figyelmeztet.
Az i. e. 5. században II. Artaxerxész és öccse, ifjabb Kürosz harcoltak a Perzsa Birodalom trónjáért. A konfliktus csúcspontját az i. e. 401-ben vívott kunaxai csata jelentette, ahol Kürosz görög zsoldosok élén rohamra indult bátyja ellen – ám egy perzsa ifjú, Mithridatész halálos sebet ejtett rajta.
A király azonban önmagának kívánta a győzelem dicsőségét, ezért Mithridatészt megjutalmazta, majd hazugságra kényszerítette, hogy ne őt nevezzék meg a gyilkosság elkövetőjeként. Amikor a katona egy lakomán elbüszkélkedett tettével, a király bosszúból a szkapizmus nevű kivégzési módot rendelte el ellene.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Szórakozás
2025. május 8., 14:30
A Hunyadi-sorozat díszletei mögött valóságos történelmi helyszínek húzódnak – ezek az erődök és városok ma is látogathatók, és a magyar történelem legizgalmasabb fejezeteit idézik meg.
Itthon
2025. május 7., 12:52
Szerdán folytatódott a 2025-ös érettségi, szerdán a történelem feladatlapokat töltötték ki a vizsgázók.
Sport
2024. július 4., 12:27
Pontosan hetven évvel ezelőtt, 1954. július 4-én játszotta az Aranycsapat azt a Német Szövetségi Köztársaság elleni világbajnoki döntőt, ami a berni csoda néven vonult be a futballtörténelembe.
Ez volt valójában a szkapizmus
A szkapizmus során az áldozatot két egymásba illeszkedő vályúba zárták, úgy, hogy feje, kezei és lábai kilógjanak. A testét mézzel és tejjel kenték be, hogy odavonzzák a rovarokat, miközben kényszeretetéssel és itatással életben tartották. Az ürülék és váladék rothadásából férgek fejlődtek, amelyek belülről kezdték el emészteni az áldozatot. Mithridatész 17 napon át szenvedett, mire meghalt.
A szkapizmus létezése körül komoly vita zajlik. Plutarkhosz fő forrása, Ctésiasz, gyakran dramatizált és túlzó beszámolóiról ismert. Emiatt a történet egyesek szerint irodalmi túlzás lehet, amely a perzsa birodalom démonizálását szolgálta. A módszert Joannes Zonaras bizánci történetíró is említi, megerősítve a perzsa kegyetlenség képét.
A szkapizmus motívuma évszázadokon át irodalmi és kulturális utalásokban élt tovább. Shakespeare A tél meséje című művében is feltűnik a rovarokkal való kínhalál képe. A modern popkultúra sem feledkezik meg róla: a The Venture Bros. és a Your Pretty Face is Going to Hell című sorozatok is felidézik.
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Pixabay)
