Péntek 13: történelmi tények a babonák és félelmek mögött
A péntek 13-i dátumhoz rendkívül sok babona és félelem kapcsolódik. De vajon mi volt a történelmi előzménye, hogy egyesek rettegnek a péntek 13-tól?
Péntek 13-áról sokan úgy tartják, hogy szerencsétlenséget hoz. Van, aki legszívesebben ki sem mozdulna otthonról. A triszkaidekafóbia, vagyis a félelem a tizenhármas számtól, állítólag egészen az ókorba nyúlik vissza, az ősi Hammurapi-kódex ugyanis kihagyta a 13. törvényt a jogi szabályok listájáról. Bár ez valószínűleg elírás volt, a babonás emberek szerint nem lehetett véletlen.
A szerencsétlen 13-asra a Bibliában is találni bizonyítékot. A szöveg szerint az utolsó vacsorán 13 vendég vett részt, Jézus és 12 apostola, akik együtt 13 főt tettek ki. Az azonban nézőpont kérdése, kit tekintünk 13. főnek, Jézust vagy az őt eláruló Júdást, aki bajt hozott a Messiásra. Ide köthető egyébként egy másik hiedelem is, mely ugyancsak az utolsó vacsora ülésrendjére utal: aszerint a 13. vendég egy asztalnál rossz előjel.
Nemcsak a 13-as, a pénteki nap magyarázata is a keresztény hagyományban gyökerezhet, és tetten érhető a Bibliában. Jézust pénteken feszítették keresztre, és a bibliai teremtéstörténetben péntek az a nap, amikor Éva odaadta Ádámnak a tudás fájának gyümölcsét. Hasonlóképpen az a nap is, amikor Káin megölte testvérét, Ábelt.
Ahol komolyan veszik a péntek 13-át
Sokak számára megmosolyogtató ez a babona, de az USA-ban olyannyira komolyan veszik, hogy a felhőkarcolóknak nincsen tizenharmadik emeletük, a kórházakban nincs tizenhármas szoba, és az egykori amerikai elnök: Franklin Delano Roosevelt sosem volt hajlandó olyan asztaltársaságnál enni, ahol már tizenhárman ültek, így, hogy ne kelljen elzavarni egy már ott lévő embert, inkább odahívtak egy másikat.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Kultúra
2024. szeptember 8., 12:49
Mi minden van egy falusi búcsúban? Az eszem-iszom, dínom-dánom mellett a hagyományok őrzése, a falu védőszentjének tisztelete, a vallási ünnep ugyanúgy része a búcsú több napon át tartó ünnepségének, mint a vurstli vagy a körhinta. Hogyan ünneplik ma a falusi búcsút és milyen a búcsú látványosságait szolgáltató családok élete? Ennek jártunk utána!
Kultúra
2024. június 24., 16:33
Szent Iván napja az éve leghosszabb napja, éjszakája pedig évszázadok óta ihlet meg írókat és költőket. A nyár legmisztikusabb éjszakájához számos babona és hiedelem fűződik, a termékenységi rítusoktól az egészségvarázsláson át a szerelemvarázslásig.
A péntek 13 babonája még a XX. század egyik leghíresebb űrrepülős katasztrófája kapcsán is tartja magát: az Apolló 13-ról szóló mendemondák szerint az űrrakéta 13 óra 13 perces fellövési kísérlete a harminckilences indítóállványról hiúsult meg.
Történelmi tények a péntek 13-i babonák mögött
A péntek már önmagában is szerencsétlennek számított, mivel a XIX. századig ez a nap volt Európában a hóhérok napja, ugyanis rendszerint ekkor hajtották végre a nyilvános kivégzéseket. Nem csoda, hogy az emberek rettegtek a péntektől. Azonban egy történelmi legenda is rásegített, hogy a péntek 13. lett a világ legsilányabb marketinggel megáldott napja. Állítólag V. Fülöp francia király péntek 13-án fogatta el Jacques de Moley templomos lovagot és társait, hogy aztán évekkel később máglyán leljék a halálukat.
Jacques de Molay-t 1292-ben választották meg a Szentföldről kiszoruló Templomos Lovagrend élére, a belső reformokat is sürgető nagymester támogatókat keresett a keresztes háborúk újrakezdéséhez, próbálta megszerezni a mongolok, valamint több európai uralkodó segítségét. A Rubicon részletes cikkéből kiderül: amikor Molay 1306-ban Franciaországban járt az avignoni V. Kelemen pápa hívására, felmerültek bizonyos vádak a templomosok ellen, amelyekkel egy rendből kilépett férfi vádolta a lovagokat: eretnekség, szodómia, pogány szertartások, istenkáromlás. Egészen konkrétan egy Baphomet nevű pogány, démoni bálvány állítólagos imádatával vádolták a templomosokat. Ezek alól Molay tisztázta a rendjét, 1307 során egy pápai bulla alapján mégis megindult a rend felszámolásával véget érő per.
Az eljárásban tevékeny szerepet vállalt IV. (Szép) Fülöp francia király, aki elsősorban azért akarta perbe fogni a templomosokat, mert az angolok ellen viselt háború következményeként nyakig úszott az adósságban – és éppen a rend volt a legfőbb hitelezője.
1307. október 13-án, pénteken Franciaországban elrendelték valamennyi lovag elfogását, megkezdődött a per, mely során a kínzásokkal szóra bírt foglyok természetesen bármit bevallottak.
A nagymester átka valóra vált
A Templomos Lovagrendet 1312-ben oszlatták fel hivatalosan, vagyonát az Ispotályosok kapták meg, Jacques de Molay-t 1314 tavaszán ítélték máglyahalálra, március 18-án végezték ki mint eretneket a Notre Dame felállított máglyán. A legenda szerint halála előtt a nyilvánosság előtt visszautasított minden vádat, és átkot mondott személyesen Fülöpre, a pápára. Átka 13 nemzedékig szólt, és a fő címzetteken hamar be is teljesedett: Kelemen pápa és Fülöp király még abban az évben életét vesztette.
A templomosok körül ma is sok misztikus legenda kering
Túlélők, ha csekély számban is, de maradtak, főleg más országokban. Portugáliában új név alatt újraszerveződtek: ők lettek a Krisztus Lovagrendje. Skóciában pedig Robert Bruce fogadta be őket (a William Wallace vezette felkelést követően), és a lovagok segítségével futamította meg az 1314-es bannockburni csatában a majd háromszoros túlerőben lévő angolokat. Magyarországon is el tudtak vegyülni más szerzetekben.
A templomosok különféle modern szervezetek és szekták formájában napjainkban is fennmaradtak.
Az egyik leghíresebb modern templomos szekta, az 1984-ben alapított, francia Naptemplom Rendje. 1994-ben 74 fős teljes tagságával (köztük kiskorúakkal is) tagjaik rituális öngyilkosságot követtek el.
Anders Behring Breivik, a norvég terrorista és tömeggyilkos is azt állította a pere során, hogy ő egy templomos szervezet tagja, azonban erre a saját állításán túl konkrét bizonyítéket nem sikerült találni.
Anders Behring Breivik, a norvég terrorista és tömeggyilkos is azt állította a pere során, hogy ő egy templomos szervezet tagja, azonban erre a saját állításán túl konkrét bizonyítéket nem sikerült találni.
Magyarországon jelenleg is létezik egy „Templomos Lovagrend – Krisztus szegény Lovagjainak Rendje”. A honlapjuk szerint az üzemeltető a Templárius Alapítvány, amely Gyomaendrődön található.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
