Balsors sújtott mindenkit, aki ezt a kéziratot elolvasta
Ellenállt a kódfejtőknek, évszázadok óta őrzi titkát, és azok a tudósok, akik kapcsolatba kerültek vele, különös balsors áldozatai lettek. Az ismeretlen nyelven írott középkori alkímista kézirat a mai napig megfejthetetlen rejtély. De mitől olyan különleges a Voynich-kézirat?
A Voynich-kézirat nevét Wilfrid Voynich-ról, egy lengyel régiségkereskedőről kapta, aki 1912-ben megvásárolta. A középkori alkímista kézirat sorsa a homályba vész, egy biztos: olyan ismeretlen nyelven írták, ami már eleve kódolt, és egyetlen emberi nyelvre sem hasonlít.
Egy 2009-es radiokarbon kormeghatározás szerint az anyaga a 15. század elején készült, 1420 körül, így csak ez után írhatták. A hivatalos álláspont szerint valamikor 1450 és 1520 között hozták létre.
600 éves rejtély övezi a kéziratot
Jelenleg a Connecticut-i Yale Egyetem Beinecke Ritka Könyvek és Kéziratok Könyvtárában őrzik, bár digitális verziójának köszönhetően ma már bárki megnézheti, hogy mit is tartalmaz. 2005-ben fakszimile (eredetihez hű, változatlan) kiadásban meg is jelent. Sokra azonban nem megyünk, ha átlapozzuk az oldalakat, ugyanis a kéziratot egy meg nem fejtett, ismeretlen nyelven írták, és bár számos ábra, rajz díszíti, ezek egy része szintén ismeretlen növényeket ábrázol.
Sem a képek, sem a szöveg nem illeszkednek semmilyen ismert kultúrához vagy korszakhoz.
Nem tudni, ki a szerzője. Nem tudni, pontosan miről szól. Bár számtalanszor igyekeztek tudományos magyarázatot találni a 600 éves rejtélyre, de olyan megfejtéssel senki sem szolgált, amit a teljes tudományos világ elfogadott volna.
A kézirat felfedezése egy olasz jezsuita kolostorhoz kötődik, Wilfrid Voynich, a névadó lengyel könyvkereskedő talált rá egy poros könyvtár polcán. A kézirat története azonban sokkal korábbra nyúlik vissza, egészen a 17. századig. Egyes dokumentumok szerint már ekkor is ismert volt, és még Athanasius Kircher, a híres jezsuita tudós is próbálta megfejteni – igaz, sikertelenül.
Gerald Cheshire, a Bristoli Egyetem munkatársa a Romance Studies című folyóiratban 2020-ban publikált tanulmányában azt állította, hogy a Voynich nem is kódolt írást tartalmaz, hanem a mára elfelejtett elő-újlatin nyelven írták. Ez a nyelv valahol az ókorban használatos köznapi latin és a modern újlatin nyelvek közötti átmeneti állapotot jelentette. Méghozzá apácák írták Kasztíliai Mária aragóniai királynénak, és orvosi jó tanácsokat tartalmaz. Cheshire szerint a Voynich kézirat gyógynövényes főzetek, gyógyfürdők és asztrológiai adatok gyűjteménye, amely főként a női szellemi és testi egészségre, illetve a gyerekvállalásra fókuszál.
A kutató állítja, hogy ez az írásrendszer teljesen közhasználatú volt abban az időben, mégis ez az egyetlen proto-újlatin nyelven írt nyelvemlék, amely fennmaradt. Kissé kétséget ébreszthet egyesekben a bejelentés komolyságát illetően az, hogy noha a Voynich 100 éve kifog a világ legnagyobb kódfejtőin is (például Alan Turingon és az FBI-on), Cheshire állítása szerint viszont alig két hét alatt megoldotta. Így nem csoda, hogy az újabb tanulmányt sokan kétkedve fogadták.
Balsors sújtja, aki a kézirat közelébe merészkedik
A kézirat misztikusságát növeli, hogy számos történet kering azokról, akik megpróbálták megfejteni. Mindegyikőjüket különös szerencsétlenség érte. Nem volt ez alól kivétel maga Voynich sem, aki súlyosan megbetegedett, miután éveken át tanulmányozta a dokumentumot. De akadnak történetek eltűnt tudósokról, és olyanokról is, akik tragikus körülmények között veszítették életüket, miközben a kézirattal foglalkoztak.
A szöveg természetéről született magyarázatok között persze akad, amely szerint a szöveg hamisítvány, utólagos misztifikáció csupán. Az állítólagos hamisítók között emlegették Dr. John Dee-t, I. Erzsébet királynő udvari asztrológusát, alkimistáját és matematikusát, de leginkább fő famulusát és állandó médiumát, Edward Kelley-t vélték az átverés mögött. A modernebb vizsgálatok azonban a hamisítás lehetőségét nagyjából kizárták.
Ha ön úgy érzi, meg tudja fejteni a Voynich-kézirat titkát, látogasson el az internetes Voynich-teszt oldalára, és tesztelje a megoldásait.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Wikipédia)