Negyven éve elfeledett, eddig ismeretlen Pilinszky-kézirat került elő

Egy Pilinszky János és Székesfehérvár kapcsolatát bemutató műsor felvételekor került elő a keményfedeles füzet utolsó albérletéből.

2021. április 28., 13:39

Szerző:

Negyven éve lappangó keményfedeles füzet került elő a Pilinszky100 jubileumi irodalmi sorozat részeként, a Pilinszky János és Székesfehérvár kapcsolatát bemutató program felvételekor. A kéziraton szereplő jegyzeteket és Pilinszky János többoldalas álomleírásait Juhász Anna irodalmár olvashatta először – írta a kultúra.hu.

Országos méretű rendezvénysorozat emlékezik Pilinszky János születésének 100. évfordulójára Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökség. A XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb költőalakjának sokrétű életművét egy egész éven átívelő centenáriumi rendezvénysorozat mutatja be Juhász Anna vezetésével és szerkesztésében.

Juhász Anna első videós irodalmi útja forgatásakor csöngetett be Pilinszky utolsó lakásába. „Pár napja még azt hittem, csak városi felvételeket tudok majd készíteni a séta alkalmával. A székesfehérvári élő bejelentkezésünk után azonban megkeresett Bokros Judit újságíró, akinek édesanyja, Bokros Jánosné Pilinszky egykori főbérlője. Az is kiderült, hogy még ma is abban a lakásban lakik, amit egykor a költőnek kiadott. Jeleztem, hogy szívesen váltanék pár szót az édesanyjával” – meséli az irodalmár.

A találkozó április 24-én létre is jött, Bokros Jánosné várta a stábot a lakásban. A belépés előtt Judit félrehívta Annát: „Judit elmesélte, hogy édesanyja előző este – a fotóalbumok között kotorászva – egy addig sosem látott füzetet talált, tele feljegyzéssel, Pilinszky kézírásával. A füzetet senki nem látta korábban, még ő, Judit sem. Lehet, hogy irodalomtörténeti pillanat vár a lakásban, egy elfelejtett füzet került elő a sorozatnak és az útnak köszönhetően?” – mondta Juhász Anna.

Bokrosné egy keményfedeles füzetet és Pilinszky János neki címzett levelét is kikészítette az asztalra. Elmesélte, hogy kétszer találkozott a költővel, egyszer 1980 nyarának végén, amikor Pilinszky János és felesége, Ingrid Ficheux megtekintették a panellakást. Meg is felelt számukra, ám Pilinszky végül egyedül költözött be. Bár a költő sok támogató barátra talált a városban és a házban, mégis a világtól elzárkózva élt. Sok zenét hallgatott, amiről a füzet lapjai között található magnók, kazetták és műszaki tárgyak borítói is tanúskodnak.

Az idős asszony az emlékeit felelevenítve a füzetért nyúlt, amelyből több oldal jegyzet került elő a költő kézírásával. Jórészt zenei feljegyzések, azoknak a zenéknek, zeneszerzőknek a listája, akiket hallgathatott. Vannak benne családi utalások, rövidebb és hosszabb bejegyzések is, valamint álmok leírásai. „2-dik álom: Bébivel az ivóban. Havas lépcső. Villa. Fénycsík az ajtó alatt. Vörösmárvány szobor. Fogpaszta-csók. (Tubus)”

Klasszikussá vált költőink kéziratai közül ritkán kerül a kezünkbe ilyen típusú dokumentum. A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában őrzött, mintegy harminc autográf analekta, levél alapján nagy biztonsággal állítható, hogy Pilinszky János utolsó kézzel írt jegyzetei vannak a lapokon, ezt a benyomást a felbukkanás körülményei csak megerősítik. Az irodalomtörténeti szempontból is különleges megtalált füzet hamarosan a jogörököshöz, Kovács Péter művészettörténészhez kerül, aki az eddig látottak alapján is megállapította, hogy a jegyzet egyértelműen Pilinszky kézírása.

(Kiemelt kép: Fortepan | Hunyady József)

 

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.