Magyar siker: ez csak keveseknek sikerült
A fizikusok egyik legrangosabb szakmai szervezete, az Európai Fizikai Társaság tiszteletbeli tagjává választotta Kroó Norbert akadémikust. Az MTA közelmúltban leköszönt alelnöke kutatásaiért és az európai tudományos életben végzett sikeres munkájáért részesült az EPS vezető testületei által adományozott címben.
Kondenzált anyagok, a lézerfény és az anyag közötti kölcsönhatás, plazmon - címszavakban ezek Kroó Norbert pályájának fontosabb állomásai, amelyeket az Európai Fizikai Társaság főtitkára is kiemelt abban a levelében, amelyben tájékoztatta a magyar fizikust arról, hogy a körülbelül százezer tagot számláló és negyvenegy nemzeti fizikai társaságot tömörítő szervezet végrehajtó bizottsága és tanácsa tiszteletbeli taggá választotta. - Mindig azt a kutatási területet szerettem a legjobban, amivel éppen foglalkoztam - emlékezett vissza az
mta.hu-nak tudományos tevékenységére az akadémikus, aki kezdetben szilárdtestfizikával foglalkozott és harminckét évesen már a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet igazgatóhelyettesi posztját tölthette be. A Szovjetunióban eltöltött három év után hazatérve a fizika új területeire kalandozott el az akkor még mindig fiatal kutatónak számító Kroó Norbert. Pál Lénárd akadémikus kérésére az MTA KFKI-ban kezdett főosztályvezetőként optikai kérdésekkel foglalkozni. Körülbelül harminc éve kutatja a plazmonokat, vagyis a fémek felületén egy speciális fénysugárral hullámszerű mozgásra kényszerített elektronokat. - Egy amerikai konferencián tíz éve még én voltam az egyetlen, aki a plazmonokról tartott előadást. Idén januárban már egy teljes szekcióülést szenteltek a témának - illusztrálta egy példával a terület iránti érdeklődés változását az akadémikus, aki szerint a plazmon chip akár egy évtized múlva az elektronikus chipek versenytársa lehet, és forradalmasíthatja a mikroszkópok felbontóképességét.Kroó Norbert a nemzetközi tudományos életben nem csak kutatásairól, hanem tudománydiplomáciai tevékenységéről is jól ismert. A kilencvenes évek elején előbb alelnöke, majd 1993-tól 1995-ig elnöke is volt az őt tiszteletbeli taggá választó Európai Fizikai Társaságnak. Az elismerés jelentőségét mutatja, hogy a több tízezernyi tagot számláló szervezettől eddig összesen tizenhárman kapták meg ezt a címet. A korábban egyebek mellett Humboldt-díjjal és Lamb-díjjal is kitüntetett fizikus, aki tizenkét évig szolgálta az Akadémiát választott vezetőként, az MTA 181. Közgyűlésén leköszönt alelnöki posztjáról, tervei szerint azonban kutatásai folytatása mellett nem hagy fel tudománydiplomáciai tevékenységével sem.
