Különleges csillagrendszert fedeztek fel magyar csillagászok

A hármas csillagrendszer felfedezése azért jelentős eredmény, mert a HD 181068 olyan különleges asztrofizikai laboratórium, amelyben a törpe csillagpár okozta rezgések vizsgálatán keresztül az árapály erők csillagfejlődésben játszott szerepe jól tanulmányozható.

Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet tudósai napjaink legpontosabb fényességmérő műszerével, a Kepler űrtávcsővel találtak rá a különleges trióra. A felfedezett asztrofizikai konfiguráció rendkívül ritka a csillagok világában, hiszen a Kepler űrtávcső által folyamatosan mért mintegy 150 ezer csillag közül mindössze egyetlen ilyen rendszert ismerünk - hangsúlyozta az eredmények jelentőségét a publikáció első szerzője Derekas Alíz, az MTA CSKI munkatársa.

Az MTA elnöke által 2009-ben elindított Lendület Fiatal Kutatói Program keretében végzett vizsgálatok során a csillagászok a HD 181068 elnevezésű, viszonylag fényes csillagról mutatták ki, hogy valójában egy olyan hármas rendszer, amelynek főkomponense az élete vége felé járó, felfúvódott vörös óriás csillag. Körülötte két, jóval kisebb és halványabb vörös törpe csillag kering, amelyek egy sokkal szorosabb pályán egymást is megkerülik. A hármas rendszer szerkezetének felderítését a Kepler rendkívül nagy pontosságú fényességmérései tették lehetővé. A főkomponens körül keringő vörös törpe pár tőlünk nézve 45,5 naponta eltűnik az óriáscsillag mögött, miközben 0,9 napos periódussal egymást is elfedik. - A kölcsönös fedések eredménye egy jellegzetes fénymenet, amelynek részleteit a Keplerrel tanulmányoztuk, így tudtuk megállapítani a hármas csillagrendszer felépítését - írta a

A kutatók 2010 júniusában fedezték fel a rendszert, majd az azt követő négy hónapban a világ több obszervatóriumában is vizsgálták. - Többek között a piszkéstetői 1 méteres távcsővel is készültek nagy felbontású felvételek - mutatott rá Derekas Alíz, aki elmondta, hogy a HD 181068 csillagot Trinity-nek keresztelték el, utalva ezzel hármascsillag jellegére. A részletes megfigyelések során kiderült, hogy a mintegy 800 fényév távolságban lévő, 5200 Kelvin fokos felszíni hőmérsékletű vörös óriás átmérője több mint 12-szerese, tömege mintegy háromszorosa a Napunkénak, valamint központi csillagunknál 93-szor több energiát sugároz ki a világűrbe. Két kisebb társa annyira apró égitestek, hogy azok távcsővel nem felbonthatók, jelenlétük sem színképelemzésből, sem interferometriai adatokból nem volt kimutatható. Létüket és jellegzetes mozgásukat csak a rendszer fényességváltozásából tudták meghatározni a csillagászok.

Az MTA CSKI munkatársai úgy vélik: a hármas csillagrendszer felfedezése azért is jelentős eredmény, mert a HD 181068 egy olyan különleges asztrofizikai laboratórium, amelyben a törpe csillagpár okozta rezgések vizsgálatán keresztül az árapály erők csillagfejlődésben játszott szerepe jól tanulmányozható. Emellett az égitestek fényességváltozása alapján kimutatott rezgések értékes adatokat szolgáltatnak a csillagok méretéről, összetételéről és egyéb fizikai jellemzőiről is. A magyar kutatók által felfedezett hármas rendszert kivéve csak két olyan csillagtriót ismernek a csillagászok, amelyben 45,5 napnál rövidebb periódus a jellemző. A Trinity esetében ezért, a csillagászatban szokatlan módon, már emberi időskálán is kimutatható pályaváltozások történnek - hangsúlyozta a csillagász.