Hungarikumnak számító kezelési eljárás

A magyar termálvízkincs orvosi hatásainak vizsgálata és a mindennapi orvosi gyakorlatba való bevezetése a célja azoknak a kutatóknak, akik a közelmúltban megalapították a Nemzetközi Balneológiai Kutató Központot. Az intézmény tanácsadó testületében egy akadémikus és az MTA több doktora is részt vesz, a központ működtetésében pedig magyar kutatók és külföldi szakemberek vállalnak szerepet.

2011. január 26., 09:39

- A termálvíz felhasználásával folytatott orvosi eljárások, a balneológia és balneoterápiás kezelések ismertek és elterjedtek Magyarországon. Az eredmények tudományos megalapozottságával kapcsolatban azonban - elsősorban az angolszász országokban - sokan még ma is kételyeiket hangoztatják. Ezért erősíteni kell a tudományos kutatásokat, az eredményeket pedig a legnevesebb folyóiratokban kell publikálni - indokolta az

mta.hu-nak nyilatkozva Bender Tamás, az MTA doktora, egyetemi tanár, a Budai Irgalmasrendi Kórház főorvosa a közelmúltban Budapesten megalakult Nemzetközi Balneológiai Kutató Központ létrehozását.

Az évtizedek óta reumatológiával és fizioterápiával foglalkozó szakember - aki két orvostársával, Varga Péter Pállal, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatójával, valamint Pörzse Gábor pályázati igazgatóval alapította az intézményt - hangsúlyozta, hogy a balneológiának nagy hagyománya van a termálvízben gazdag Magyarországon. Ahhoz azonban, hogy a természeti adottságokat az eddiginél hatékonyabban lehessen kihasználni, elkerülhetetlen az orvosi célú kutatások bővítése és új alapokra való helyezése. Bender Tamás szerint ennek érdekében egyebek mellett a szakemberképzést kell megújítani. A főorvos ennek egyik lehetséges elemeként említette a balneológia oktatását az orvosi egyetemeken, mert - mint mondta - miközben például Romániában tantárgyként tanítják, Magyarországon még az egyetemi tankönyvek is alig említik e tudományterületet. A hazai orvosok jellemzően reumatológusként, nőgyógyászként, bőrgyógyászként, kardiológusként vagy például urológusként ismerkednek meg a termálvizes terápiákkal. - A fiatal orvosok között ugyanakkor élénk érdeklődés tapasztalható a balneológia iránt - hangsúlyozta Bender Tamás, aki szerint mind többen jelentkeznek, hogy PhD fokozatot szerezzenek e témában folytatott kutatásaik eredményeként.

Az MTA doktora kiemelte, hogy örvendetesen szaporodik a rangos nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelenő publikációk száma is, de a termálvízben szegény angolszász országok tudományos közvéleménye körében mindezek ellenére még mindig érezhető egyfajta szkeptikus szemlélet. - Ennek az attitűdnek korábban, az alkalmanként valóban ingatag alapon álló, bizonyítékok nélküli orvosi eljárások miatt volt létjogosultsága - ismerte el a Budai Irgalmasrendi Kórház főorvosa, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Balneológiai Kutató Központ a széles körű hazai és nemzetközi együttműködés erősítésével egyebek mellett éppen e téren érhet el látványos eredményeket.

Az új tudományos intézmény vezetősége nem csupán a hazai és külföldi kutatók összefogását szimbolizálja, de jól példázza az interdiszciplináris kooperációt is. A kutatóközpont tudományos tanácsadó testületének egyik tagja Kurutzné Kovács Márta akadémikus, építőmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékének tanára, akinek kiemelt kutatási területe az emberi test tartószerkezeteinek mechanikai modellezésével foglalkozó tudomány, a biomechanika. Kurutzné Kovács Márta, aki az MTA rendes tagjaként székfoglalóját a gerinc biomechanikai modellezéséről tartotta, elmondta: tanszékükön csaknem két évtizede kutatnak együtt mérnökök és orvosok az OTKA támogatásával különféle biomechanikai témákban.

- A korábbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetből, a mai Budai Irgalmasrendi Kórházból azzal kerestek meg annak idején az orvosok, hogy mi, műszaki szakemberek az orvosokkal közösen dolgozzunk ki eljárást a széles körben használt, de pontos adatokkal alá nem támasztott súlyfürdő-kezelés nyújtó hatásának mérésére - mondta az akadémikus, hozzátéve, hogy a felfüggesztés módját, a súlyok elhelyezését és nagyságát korábban lényegében „vaktában" határozták meg, és nem ismerték a kezelés során keletkező megnyúlásokat. Ezért az orvosok egy része - különösen az idegsebészek - tartózkodóak voltak az eljárással szemben. A kutatásban résztvevő mérnökök és orvosok célja az volt, hogy a hungarikumnak számító kezelési eljárás biomechanikai hátterét tisztázzák. Azóta egy - éppen Bender Tamás főorvos által vezetett - orvos csoport a súlyfürdő-kezelés klinikai hátterét is tisztázta egy széleskörű kísérletsorozat eredményeként, így a terápia nemzetközi elterjesztésének már nincsen akadálya. Többek között ez is szerepel a most megalakult Nemzetközi Balneológiai Kutató Központ tervei között. Mint azt Kurutzné Kovács Márta elmondta, a nemzetközi gerinckutatásban hiánypótló munkát azóta több gerincgyógyászati eljárás kísérleti és numerikus vizsgálata követte, egyebek mellett egy jelenleg folyó OTKA-pályázat keretében, amelyben részt vesznek az Országos Gerincgyógyászati Központ orvosai is – írja az mta.hu.