Gyerekrák: miért csalnak a statisztikák?
Magyarország továbbra is világelső a rákos megbetegedésekben, s évente 45-50 ezren halnak meg. A gyerekráknál sem jobb a helyzet, évente 320 új esetet diagnosztizálnak, s 160-180 gyerek hal meg. Balogh István, a elnöke immár a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja, a saját fiával végigjárta a gyógyítás stációit.
– Miért nem javulnak a magyar statisztikák, ezek szerint még minden második rákos gyerek meghal?
– Harminc évvel vagyunk elmaradva Nyugat-Európa mögött. Teljesen mindegy, hogy önkormányzati, egyetemi vagy állami a kórház, mindnyájan szegények, sem gyógyszerre, sem műszerekre nincs elegendő pénzük. Márpedig egy rákos beteg kezelése több millió forintba kerül. A nélkülözhetetlen műszerek, mint például a laparoszkóp, és a gasztroszkóp 40-50 millió forintot érnek. A mi alapítványunk az utóbbi négy évben 2 milliárd forint értékben vásárolt a kórházaknak műszereket, de ez önmagában édeskevés. Volt olyan kórház, ahol egy 30 éves röntgengépet cseréltünk le. És mi is jobbára az adók 1 százalékából és támogatásokból élünk, tehát nem tudunk többet adni.
– Legutóbb egy szakembertől hallottam, hogy nálunk a nemzetközi protokoll sem működik.
– A francia, svájci vagy holland klinikákon egy-egy betegségcsoportra szövetkeznek az orvosok, tehát más csapat foglakozik a leukémiával, az agydaganattal vagy a csontrákkal. A nemzetközi protokoll alapján összegyűjtik az adatokat, tehát pontosan tudják, hogy a gyógyszertől hány a beteg, felmegy a láza, gyulladásos folyamat alakul ki, kiütések jelennek meg a bőrén, s ezek alapján változtatnak a kezelésen, gyógyszert cserélnek vagy csak az adagolásán finomítanak. Nálunk erre nincs lehetőség, még a szövettani vizsgálattal is várnak, míg 8-10 betegét tudják egyszerre elvégezni, mert akkor olcsóbb. A PET CT-t ma már nálunk is ismerik, de várólista van, a keret alapján. Persze, ha valakinek van pénze, 250 ezer forintért soron kívül befekhet. Hollandiában viszont egy polgár évente kétszer-háromszor is sorra kerül, ha szükséges.
– A személyre szabott kezelés így aztán nálunk ismeretlen?
– Ez nálunk nem létezik. Az orvosok szürkeállománya megvan, de más sincs. Nálunk a kemoterápia, a sugárzás dózisát a testmagasság és a testsúly alapján állítják be. Ám minden szervezet máshogy reagál a kezelésre. Nos, ezért van az, hogy sokan a kezelések mellékhatásaiba halnak bele, és nem az alapbetegségbe. S ezeket a kezeléseket normál esetben helyreállító kezeléseknek kellene követniük. Nálunk az OEP ezt sem finanszírozza.
– Ön azt állítja, hogy évente 160-180 gyerek hal meg rákban, s tekintve hogy 320 megbetegedést regisztrálnak, ez legfeljebb 50 százalékos arány, miközben az orvosok 60-80 százalékos a gyógyulási esélyről beszélnek. Hol az igazság?
– A statisztikák azért csalnak, mert az orvosok gyakran nem a rákot írják be halálozási okként, hanem a mellékhatást, vagyis belső vérzést, szívelégtelenséget vagy agyvérzést.
