Asztrológia: ne higgyen a mindenkinek!
Ha csillagoktól és bolygóktól azt kérdezzük, összeillő pár-e Kati és Jenő, akkor nem felelnek, hiszen ehhez semmi közük sincs. Csaba György Gábor csillagász három markáns példával világítja meg, miért nem nevezhető tudománynak az asztrológia.
Az
[origo]-n folyó polémiához Csaba György Gábor csillagász abban a reményben írt hozzászólást, hogy sikerül megvilágítania az asztrológia és a tudomány alapvető különbségét.A tudományos elméletek a valóságban tapasztalt jelenségekből indulnak ki, és e jelenségek széles körét néhány viszonylag egyszerű alapelvből magyarázzák. Az elméleteket minden lehetséges módon ellenőrzik, s ha az ellenőrzés nem igazolja, akkor elvetik őket. Így mára a tudomány sokszorosan igazolt ismeretek összefüggő rendszere lett. Tételeit ennek ellenére sem tekintjük 100%-ig biztosnak, az ellenőrzés folytatódik; mégis módszeréből következően a tudomány a legmegbízhatóbb az emberi megismerési formák közt. Ezt bizonyítja az is, hogy eredményei a gyakorlatban remekül alkalmazhatók, mai társadalmunk a létét is ezeknek köszönheti (gondoljunk például az orvostudomány sikereire). Más megismerési formák is vannak, de azok nem tudományosak, gyakorlati alkalmazásra nem valók. Ilyenek az ún. áltudományok is, például az asztrológia. Aki következetesen gondolkodik, annak választania kell: vagy a tudományos módszert fogadja el, és elveti az áltudományokat; vagy az áltudomány mellett dönt, de akkor tagadja a tudomány eredményeit. Ha jobbat tud, elvetheti mindkettőt - mindkettőt elfogadni azonban nem lehet, mivel egymásnak ellentmondanak.
Érvek és ellenérvek az
Origo cikkében.
