A nyelvre szakosodik a vak emberek látókérge
Először sikerült kimutatni, hogy a vakon született emberek agyában a látásért felelős agyterület más feladat után néz, és "benevez" a nyelvi ingerek feldolgozásáért való versenybe. Ez újabb látványos bizonyíték arra, hogy az agy nem egy "lapra szerelt bútor", hanem a körülmények hatására jelentősen eltérhet genetikai programjától.
Amikor az agy érzékszervi ingerekhez jut, mint amilyen a reggeli kávé illata vagy a dudáló autó hangja, az inger a megfelelő agyterületre továbbítódik. A kávéillat a szaglókéregbe kerül, míg a hangokat a hallókéreg dolgozza fel. Ez a munkamegosztás arra utal, hogy az agy szerkezete előre meghatározott, genetikai programot követ. Ugyanakkor egyre több a bizonyíték arra, hogy egyes agyi területek olyan funkciókat is átvehetnek, amelyek genetikusan nincsenek ahhoz a területhez rendelve. Agykutatók 1996-ban kiemelkedő jelentőségű vizsgálatot végeztek el, amelyben látásukat gyermekkorban elveszített embereket figyeltek meg. Azt mutatták ki, hogy a látókéreg részt vehet nem látással összefüggő feladat, például a Braille-olvasás elvégzésében is.
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) vizsgálata most azt igazolta, hogy a látókéreg egyes részei vakon születettek agyában nyelvfeldolgozással kapcsolatos feladatokat látnak el. A vizsgálat arra következtetésre jutott, hogy a látókéreg egészen nagy mértékű alkalmazkodásra képes - a látási ingerek feldolgozásáról képes átállni a nyelvi ingerek feldolgozására. Az eredmények gyökeresen felforgatják azt az elképzelést is, amely szerint a nyelvfeldolgozás csak a genetikusan kifejezetten erre a célra programozott agyi területeken mehet végbe.
Az agykutatók már több mint egy évszázada tudják, hogy a nyelv produkciójához és megértéséhez két agyi terület szükséges: a Broca- és a Wernicke-mező. Úgy vélték, hogy ezek a mezők természetüknél fogva olyan tulajdonságokkal rendelkeznek (a sejtek speciális belső elrendezettsége és a többi agyi területtel való összeköttetések), amelyek miatt ezek a területek egyedülállóan alkalmassá váltak a nyelvfeldolgozásra - írta az
origo.hu.A többi funkcióhoz - például a látáshoz és a halláshoz - is külön feldolgozóközpont társul az érzőkérgekben. Ugyanakkor korábbi állatkísérletek (az MIT agykutató-professzora, Mriganka Sur laboratóriumában) azt igazolták, hogy az érzékelésért felelős agyi területek más típusú érzékelés ingereit is képesek feldogozni, ha azokat az élet korai szakaszában sebészi beavatkozással odairányítják. Például ha a szemet összekapcsolják a hallókéreggel, akkor ez az agyi terület hangok helyett a képeket fogja feldolgozni.
A nyelvfeldolgozás rugalmasságára vonatkozóan idáig nem létezett bizonyíték. Korábbi vizsgálatok mutattak ki aktivitást a bal látókéregben születésük óta vak személyek agyában verbális feladatok végzése, például Braille-olvasás közben, de senki nem mutatott eddig rá arra, hogy e mögött teljes értékű nyelvfeldolgozás rejtőzhet.
