A pénzügyi válság és annak kedvezőtlen hatásai valamennyiünket egyre erősebben érintenek, persze kit jobban, kit kevésbé. A magunk módján igyekszünk segítséget nyújtani ahhoz, hogy jobban felkészüljünk a várható következményekre. Tegnap a hitelezés megváltozott feltételeit próbáltuk összegezni, most a befektetési lehetőségekről, illetve azok megítélésének változásáról lesz szó.

Hirtelen és váratlan mértékű ugrással 8,5-ről 11,5 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank az irányadó kamatot. A forint védelmében tett lépés szakértők szerint rövid távon védelmet nyújthat ugyan a spekulációs támadások ellen, hosszabb távon viszont nem biztos, hogy eléri a kívánt hatást, mert a befektetőket most nem elsősorban a kamatszint befolyásolja. Ráadásul a magas kamat erősíti a magyar gazdasággal kapcsolatos recessziós félelmeket.

Már a tizenkétmillióhoz közelít a mobil előfizetések száma Magyarországon, ami egy tízmilliós országban szép teljesítmény. Ez is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a három jelenlegi mellé rövidesen újabb szolgáltatók jönnek, a tarifák pedig tovább fognak csökkenni részben az erősödő verseny, részben pedig a hatósági intézkedések miatt.

A magyar tőzsde ma sem tud kikeveredni a hetek óta tartó pesszizmusból, már reggel csökkenni kezdett. Annyi a különbség az előző napokhoz képest, hogy a nemzetközi piacok is - hátraarcot csinálva az előző napokhoz képest - folyamatosan lefelé mozognak. Szegény forintunkat fel-le rángatják, hol 280 felett, hol az alatt van az euróhoz képest, és ez a vitustánc még sokáig eltarthat.

Nem csupán a jövő évi költségvetést, de az idei prognozist is alaposan átírta a Pénzügyminisztérium. Az új számok már tükrözik a megváltozott körülményeket: az infláció, a növekedés, a beruházások és az export is alacsonyabb, a reálbér növekedése azonban magasabb lesz a vártnál. Ha a két évet összehasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy most még jobb nekünk, mint jövőre lesz.

A pénzpiaci válság igazi következményeit csak most kezdjük érezni. Fel kell készülnünk arra, hogy az előttünk álló elég hosszú időszakban sok minden megváltozik az eddigiekhez képest, és sajnos nem kedvező irányba. Hogy ne érjenek minket váratlanul a pofonok, igyekszünk röviden összefoglalni, milyen területeken és hogyan fogják érinteni a hétköznapi embereket, a vállalkozásokat a válság hatásai. Kezdjük a kölcsönfelvétellel.

A világ értéktőzsdéi némileg megnyugodni látszanak, általános az emelkedés az árfolyamoknál. Nálunk a helyzet más, úgy tűnik, továbbra is ránk jár a rúd: bár a BÉT ma reggel némi emelkedéssel nyitott, a folytatás - akárcsak tegnap - bizonytalan. A forint óriási kilengésekkel tovább gyengült és már 273 felett jár az euróval szemben. Az MNB beavatkozása még a nap folyamán biztosra vehető.

Az MNB a várakozásoknak megfelelően nyolc és fél százalékon hagyta az irányadó kamatot, elnöke pedig ismételten állást foglalt az adócsökkentés helyett a kiadások visszafogása mellett. Megerősítette: a jegybank kész beavatkozni a forint árfolyamának védelmében, ha az a stabilitási pályát veszélyeztetné. Keddtől a bankok fedezethitelre is pályázhatnak.

Mi kell ahhoz, hogy egy márkához ragaszkodjanak az emberek? A felmérések alapján állandó megújulás és kreativitás, persze a fogyasztók elégedettsége is elengedhetetlen. A legfrissebb kutatások alapján az internet csillaga, a Google vezet a használók megtartásáért folytatott küzdelemben, de jól állnak a kozmetikai cégek is.

Augusztusban kezdett magára találni az építőipar, termelése az előző hónapokhoz képest növekedett, bár az előző évitől még elmaradt. A kedvező trendet azonban megállíthatja az időközben kibontakozott pénzügyi válság, a hitelszűke és a beruházások visszafogása, ami különösen érzékenyen érinti ezt az ágazatot.

A pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére a kormány egyebek mellett a devizában eladósodottak védelmében is fel akar lépni, a konkrétumokról szerdán fognak dönteni. Az érintetteknek azonban érdemes meggondolniuk, élni akarnak-e egyáltalán ezzel a segítséggel, mert könnyen rosszabbul járhatnak, mint hogyha mindent hagynak a régiben.

Az amerikai és a francia elnök, valamint az Európai Bizottság elnökének hétvégi találkozója csak az első volt a rövidesen egymást követő csúcsok sorában. A világ vezető gazdasági hatalmaiban egyre inkább tudatosul az, hogy a globális pénzügyi rendszer jelentős átalakítása és újra szabályozása kikerülhetetlen mind a mostani válság minél gyorsabb leküzdéséhez, mind pedig a hasonló helyzetek megelőzéséhez a jövőben.

Hatalmasat zuhant a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten is, értéke 1.648,76 ponttal, 11,31 százalékkal csökkent, pénteken 12.928,70 ponton zárt. Az izlandi tőzsde és bankrendszer már összeomlott, s több elemző Magyarországot a szigetországhoz hasonlította.

Hiába minősítette sikeresnek az Országgyűlés elnöke a nemzeti csúcsot, valójában inkább süketek párbeszéde volt, mindenki megismételte azt, amit már korábban is többször elmondott. Még a legkisebb közös többszörösben sem tudtak egyetérteni, a Fidesz és a KDNP részéről pedig a szokásos dehonesztáló jelzőknél több nem is hangzott el. Pedig az általuk követelt azonnali nagy adócsökkentést még a feléjük húzó szakemberek sem támogatták. Egyben voltak közeli vélemények: az állami kiadásokat csökkenteni kell, de a hogyanról eltérően vélekedtek.

A vártnak megfelelően alacsonyabb növekedést és inflációt irányoz elő a jövő héten benyújtandó új költségvetési terv. A módosított számok reálisabbnak tűnnek, de a bizalmi válság hatásai kockázatot jelentenek. Gyurcsány Ferenc szerint a gazdasági szereplők támogatják, hogy az adócsökkentés helyett a stabilitásra kerüljön a hangsúly.

Sajátos költségvetési koalíció látszik létrejönni a parlamentben: az MSZP és az MDF közös csomagot terjeszt elő, amely szemben áll a szabad demokraták költési plafon javaslatával. Az ügy pikantériája éppen ez, mivel a jövő évi büdzsé elfogadásához a szocialista és a fórumos honatyák együttes szavazata is elegendő, az SZDSZ javaslatai így súlytalanná válhatnak.

Érdekes helyzet, amikor egy piaci előretörésre igyekvő tévécsatorna azért perel, hogy ne minősüljön országosnak. Ez a paradoxon persze csak látszólagos, valójában egy régóta húzódó pénzügyi vita áll a háttérben, valamint az, kell-e közszolgálati célú híradót sugároznia a Viasatnak, ami szintén igen költséges lenne számára.

Magyarországon nem kell tartani bankválságtól, a betétesek biztonságban érezhetik magukat - hangsúlyozta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Magyar Televízió Napkelte című műsorában.