Költségvetési intézmény helyett a jövőben gazdasági társaságként, nonprofit részvénytársaságként működhetne a fővárosi állatkert, amelyet ezután akár össze is vonhatnának a vidámpark zrt.-vel - tudta meg az MTI fővárosi képviselőktől.

Miközben a Fidesz a kormányt bírálja, miért a bankokat támogatja úgymond az emberek helyett, a pénzintézetek korántsem elégedettek a nekik felajánlott 600 milliárdos keret feltételeivel, túl szigorúnak tartják azokat, ráadásul szakértők szerint jelenleg csak három bank, az OTP, az MKB és a CIB felel meg nekik. A bankok a devizahitelesek megsegítésére szánt megállapodásnak sem örülnek, szerintük csak a kormány nyomására kötötték meg azt.

Nem hirtelen indulatra vall az elkövetés módja. A 168 Óra szúdiójában a támadások hátteréről beszélget Berkó Pál, Buják Attila, Farkas Tímea és Jolsvai András.

A várakozásoknak megfelelően a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyta a velünk született megállapodáshoz kapcsolódó 12,3 milliárd dolláros hitelkeretet. Az erről szóló szándéknyilatkozatot a kormány tegnap nyilvánosságra hozta. A dokumentumban nincsenek meglepetések, a főbb kitételeit már korábbról ismerhettük. Az egyetlen érdekes momentum az, hogy a parlamentnek is szigorú ütemezés szerint kell a szükséges törvényeket meghoznia.

Lapértesülések szerint az illetékes hatóság rövidesen javaslatot tesz a januártól érvényes gázárakra. Korábban akár tíz százalékos emelést is emlegettek, de az energiahordozók, mindenekelőtt a nyersolaj világpiaci árának zuhanása átírhatja a terveket, amiből ezúttal kivételesen a lakosság profitálhat. A kétoldalú szerződés szerint ugyanis az orosz gáz ára dollárban csökkenni fog, ami annyit jelent, hogy a forint stabilitása esetén a háztartásoknak is kevesebbet kell fizetniük.

A nyugat-európai részvénypiacok csütörtökön ismét jelentős veszteségekkel zártak.

Miután a világ jónéhány, a pénzpiaci válsággal érintett országában óriási mentőcsomagokat ajánlottak fel a bankoknak – egyedül Németországban 400 milliárd eurót -, mi sokáig kitartottunk amellett, hogy nálunk erre nincs szükség, a bankrendszerünk stabil. Most változott az álláspont, és a Nemzeti Bank hatszáz milliárd forintos keretet ajánl fel a magyarországi pénzintézetek részére. A dolog érdekessége, hogy bankjaink csekély kivétellel külföldi nagybankok helyi érdekeltségei, és az a tény, hogy a magyar állam mégis támogatást nyújt, azt tükrözi, hogy az anyabankok ezt nem teszik meg a szükséges mértékben.

Ma Magyarországon három bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP és a CIB felel meg a bankmentő csomag követelményeinek - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottság előtt csütörtökön.

Nem tartott sokáig az amerikai elnökválasztást követő örömmámor a tőzsdéken. A kijózanodás gyors és alapos volt, a mutatók világszerte nem sokkal az eredmény bejelentése után zuhanni kezdtek és ez a trend ma is folytatódik. A piac nem Obamában kételkedik, hanem ismét a szomorú realitásokra koncentrál, amelyek pedig egyre bizonyosabban jelzik a nyakunkon lévő recessziót. Az általános pesszimizmus minket sem kerül el, a BUX második napja menetel lefelé. A forint egyelőre tartja magát.

A szeptemberi ipari termelési adatok a legpesszimistább várakozásokat igazolták. A nyári visszaesés tartósnak bizonyult, ami egyértelmű jele annak, hogy már kezdődő recesszióról beszélhetünk. Ez nem meglepő a néhány napja az eurozónáról megjelent adatok alapján, amelyek a harmadik negyedévben már gazdasági csökkenést mutattak. Külpiacaink beszűkülésével ez közvetlenül érint minket. A mostani számok erősítik a félelmeket, hogy jövőre a visszaesés nagyobb lesz a tervezett egy százaléknál.

A jegybank javasolja,hogy a magyar bankok 600 milliárd Ft-os pénzügyi csomagot vehessenek igénybe, 300 milliárd a tőkejavítást szolgálja, 300 milliárd a garancialap.

Gyászos hónap van mögöttünk. Október egészét tekintve a tőzsdék évtizedek óta nem teljesítettek ilyen rosszul. Csak az utolsó héten mutatkozott némi relatív javulás, de ez idő szerint nem lehet és nem is érdemes bármit feltenni arra, hogy a „befektetői kedvben” tényleg javulás állt-e be. Olcsón lehetett ugyan bevásárolni, de talán még mindig nem eléggé olcsón. A befektetők változatlanul ülnek a pénzükön; a bankok nem kevésbé. Valamennyien csak „holtbiztos” papírokat vásárolnának, ha egyáltalán. Egyszóval, az egész pénzvilágot változatlanul a bizalmatlanság légköre veszi körül, még akkor is, ha úgy fest, hogy a legrosszabbat, a bankkatasztrófát sikerült elkerülni. ACZÉL ENDRE sorozatának második része.

Előzetes adatok alapján az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2008 szeptemberében 0,7 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 5,3 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

Újabb uniós források elérésében segíti a takarékszövetkezeti szektor az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) most megnyíló támogatásaira pályázó mikro-vállalkozásokat, önkormányzatokat és non-profit szervezeteket - közölte szerdán a TakarékBank.

Miközben a járműipari ágazatok már zuhannak, az építőipar elbocsátásokkal próbál talpon maradni, a mobiltelefon paicot a jelek szerint még nem érte el a recesszió, legalábbis nálunk. Válság ide, válság oda, mobilozni imádunk és ezt még a bajban sem adjuk fel. Az előfizetések száma tovább nőtt és ma már a csecsemőkre is 1,2 rádiótelefon jut.

A nyár végére drasztikusan visszaesett a magyar külkereskedelem, jelezve a recesszió előszelét. Az egyetlen jó hír az, hogy az exportpiacok beszűkülésével párhuzamban az import is jelentősen csökkent, így legalább a mérleg nem lett rosszabb, sőt a tavalyihoz képest javult. Ezzel együtt az adatok ismeretében túl ambíziózusnak tűnik a jővő évre tervezett 3-4 százalékos külkereskedelmi forgalomnövekedés.

Győzelmével történelmet írt Barack Obama, az Egyesült Államok első színesbőrű elnöke. Kampányában új korszakot, nagy változásokat ígért a gazdaság területén is. Programja valóban sokat ígér, a kérdés csak az, mennyi hajtható végre belőle a jelenlegi körülmények között. Nem lesz könnyű dolga, ekkora kihívással utoljára Roosevelt nézett szembe 1933-ban. Neki sikerült.

Miközben az uniós tagállamok százmilliárdokat szánnak a bajba került bankok megmentésére és a pénzügyi stabilitás fenntartására, a már elkezdődött recesszió ellenére sem tudnak dűlőre jutni a gazdasági válság megfékezése érdekében történő közös fellépésben. Annak ellenére sem, hogy az igazi nagy gondot a reálgazdasági folyamatok jelentik, és kellő intézkedések nélkül a válság évekig elhúzódhat.