Milyen lesz Obama New Dealje?
Győzelmével történelmet írt Barack Obama, az Egyesült Államok első színesbőrű elnöke. Kampányában új korszakot, nagy változásokat ígért a gazdaság területén is. Programja valóban sokat ígér, a kérdés csak az, mennyi hajtható végre belőle a jelenlegi körülmények között. Nem lesz könnyű dolga, ekkora kihívással utoljára Roosevelt nézett szembe 1933-ban. Neki sikerült.
A gazdasági válság leküzdésére az új elnök alapvetően két meghatározó irányba akar lépni. Az egyik az állam erősebb kontrollja és beavatkozási lehetősége a pénzügyi szektorban és ezzel párhuzamban a reálgazdasági szereplők ösztönző támogatása, a másik pedig az egyszerű állampolgárok, a fogyasztók megvédése a legsúlyosabb hatásoktól.
Ennek megfelelően támogatta a bankoknak nyújtandó 700 milliárd dolláros segélycsomagot, de azzal , hogy felhasználását szigorú feltételekhez, egyebek között a bankvezetők személyes felelősségéhez kell kötni. Súlyos büntetőszankciókat vezetne be azokkal szemben, akik pénzügyi manipulációkkal károkat okoznak. Módosítani kívánja a csődtörvényt is, főleg az önhibájukon kívül bajba jutottak érdekében. Külön alapot hozna létre a helyi önkormányzatok megsegítésére, hogy el tudják látni feladataikat.
Átmeneti intézkedésként támogatást nyújtana a kis-és középvállalkozásoknak, hitelgaranciát kínálva nekik. Megszüntetné a munkanélküliek jövedelemadóját és adókedvezményt adna a cégeknek az újonnan felvett dolgozók után. Az ingatlanválság megoldására egyebek között három hónapos moratóriumot javasol a hiteleket fizetni nem tudókkkal szembeni eljárásokban és támogatni kívánja a lakásadósságok átütemezését. Mindezzel összefüggésben át akarja alakítani a jelzálogpiacot, kihasználva azt, hogy a legnagyobb paci szereplők állami felügyelet alá kerültek.
Az adórendszert úgy alakítaná át, hogy az a kis- és közepes jövedelműeknek kedvezzen. Növelné a legmagasabb sávok kulcsát és a tökejövedelmek adóját, magasabb arányú tb-kötelezettséget vezetne be a magasabb jövedelmeknél. Átalakítaná az ingatlanadózást is, szintén a nehezebb helyzetben lévők javára. Obama a magas jövedelműek kivételével lényegében mindenkinek adócsökkentést ígért.
Az egészségügyben azt szánja döntő változásnak, hogy azok is részesüljenek biztosításban, akik után a munkáltatójuk nem fizet járulékot. Az ő számukra egy szövetségi alapot hozna létre, amelybe a dolgozók a jövedelmük alapján fizetnének járulékot és annak megfelelően részesülnének a szolgáltatásokból, de mindenképpen biztosítva lennének. A gyerekek számára teljes körűen biztosítani akarja az egészségügyi szolgáltatást, de ennek mikéntjét nem fejtette ki.
Gazdaságpolitikájának egyik fő eleme az energiapolitika átalakítása. Hosszútávra szóló, hatalmas beruházásokat tervez a környezetbarát források kiaknázására és a felhasználás hatékonyságának növelésére. Ezen belül 150 milliárd dollárt kíván fordítani tíz év alatt a megújuló energiákra, és elnöksége végéig el akarja érni, hogy a teljes fogyasztás tizede ebből a forrásból származzon. Egyidejűleg az a célja, hogy az ország áramfelhasználása 2020-ig 15 %-kal csökkenjen, a széndioxid kibocsátást pedig negyven év alatt egyötödére akarja csökkenteni.
A külgazdaságban nyitottabb együttműködést szorgalmaz a partnerekkel, főleg a pénzügyi szabályozó rendszerekben. Ez persze nem jelenti azt, hogy az amerikai cégek érdekében nem tenne hasonló protekcionista lépéseket, mint elődei. Ezzel együtt a jelenlegi adminisztrációhoz képest várhatóan kooperatívabb lesz a globális problémák megoldásában.
Ellenzői a szemére vetik, hogy fenti programja szinte szocialisztikus és megvalósítása az amerikai szabad piaci modell végét jelentené. A kritikusok másik része viszont azzal érvel, hogy a kampányígéretek megfelelő fedezet híján megvalósíthatatlanok, azaz a jelenlegi válságban egyszerűen nincs pénz arra, hogy egyik oldalról adót csökkentsenek, másik oldalról pedig támogatásokat adjanak és még nagy állami beruházásokat is indítsanak. Ebben sok az igazság és még időbe telik, hogy kiderüljön, valójában milyen változások lesznek. A kihívás óriási, Obama szeme előtt viszont az lebeg, hogy nagy elődje, Roosevelt is hasonló válságban vette át a kormányzást, a New Deallel mégis új korszakot tudott nyitni.
