Az EU nem akar közös gazdaságélénkítést
Miközben az uniós tagállamok százmilliárdokat szánnak a bajba került bankok megmentésére és a pénzügyi stabilitás fenntartására, a már elkezdődött recesszió ellenére sem tudnak dűlőre jutni a gazdasági válság megfékezése érdekében történő közös fellépésben. Annak ellenére sem, hogy az igazi nagy gondot a reálgazdasági folyamatok jelentik, és kellő intézkedések nélkül a válság évekig elhúzódhat.
Nem látnak szükségesnek egy átfogó európai uniós gazdaságélénkítő programot az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszterei, de úgy ítélik meg, hogy uniós szinten összehangolt, nemzetre szabott intézkedésekre továbbra is szükség van, és nem csupán a pénzügyi ágazatban, hanem más gazdasági szektorokban is.
Jean-Claude Juncker, a miniszteri csoport luxemburgi elnöke, valamint Joaquín Almunia pénzügyi EU-biztos az eurót használó EU-tagállamok havi szokásos találkozója után tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, fel kell gyorsítani a legfontosabb reformokat egyes ágazatokban a munkahelyek és a befektetések megvédelmezése érdekében. A segítőcsomagoknál figyelembe kell venni szerintük az egyes tagállamok sajátosságait, de az is nagyon fontos, hogy az országok összehangolják lépéseiket, különösen az eurózónán belül.
Almunia arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság már jelzett javaslatcsomagja ebbe a szellemiségbe illeszkedik majd. Brüsszel november végére állítja össze ajánlásait, amelyek elsősorban a reálgazdaság (ipar, szolgáltatások) segítését célozzák. A hétfői találkozót követően elvetették Nicolas Sarkozy francia elnök azon ötletét, hogy rendszeresítsék az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek találkozóját. Úgy vélték, a zóna ügyeinek kezelésére a pénzügyminiszteri fórum a legmegfelelőbb.
Kitértek arra is, hogy a válságkezelés időszakában sem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a kritériumokat, amelyek az övezet gazdaság stabilitását hivatottak biztosítani. Megismételték ugyanakkor, hogy ezeket - az úgynevezett maastrichti kritériumokat - ideiglenesen rugalmasan is lehet kezelni, azaz rövid időre meg lehet szegni rendkívüli nehézségek esetén. Juncker azt is jelezte, hogy már nem tartják érvényesnek azt a korábbi - egyébként sem kötelező erejű - célkitűzést, hogy az évtized végére az övezet országai érjenek el a nullszaldós vagy pozitív államháztartási mérleghez.
Mindez abból a szempontból különösen érdekes, hogy Brüsszel éppen tegnap zárta ki azt, hogy az eurót minél hamarabb bevezetni szándékozók, köztük hazánk számára könnyítsék a fenti kritériumokat, sőt azok szigorú betartását szabták feltételül. Úgy tűnik, hogy kétféle mércével mérnek, az euróklubon belüliek számára más a követelmény, mint a kívülállók felé. Ha ez így marad, és lesznek még egyenlőbbek, pont az unió alapelve, a tagállamok egységes rendszer szerint kezelése szenved csorbát.
Egyfajta szűklátókörű megközelítésre utal az is, hogy az euróövezeti miniszterek egyelőre nem akarnak közös gazdaságélénkítő programot. A kérdés ma napirendre kerül a teljes unió huszonhét tagállamának pénzügyminisztereinek tanácskozásán is, ahol a fő téma szintén a pénzügyi válság lesz. Áttekintenek egy sor javaslatot a nemzetközi pénzügyi rendszer lehetséges átalakításáról, ami a témája lesz a pénteki állam- és kormányfői találkozónak, valamint a hónap közepén Washingtonban tartandó nemzetközi csúcstalálkozónak is.
