Nemzeti Csúcs: Nem egy malomban őröltek
Hiába minősítette sikeresnek az Országgyűlés elnöke a nemzeti csúcsot, valójában inkább süketek párbeszéde volt, mindenki megismételte azt, amit már korábban is többször elmondott. Még a legkisebb közös többszörösben sem tudtak egyetérteni, a Fidesz és a KDNP részéről pedig a szokásos dehonesztáló jelzőknél több nem is hangzott el. Pedig az általuk követelt azonnali nagy adócsökkentést még a feléjük húzó szakemberek sem támogatták. Egyben voltak közeli vélemények: az állami kiadásokat csökkenteni kell, de a hogyanról eltérően vélekedtek.
A többórás eszmecsere lényegét viszonylag könnyű összefoglalni: a költségvetési kiadások visszafogásában nagyjából egyetértés volt a pártok között, de az adócsökkentés kérdésében nem közeledtek az álláspontok, és végül semmiben sem állapodtak meg. Az elhangzottak részletesebb elemzése már problémát okoz, mert a részvevők jórészt elbeszéltek egymás mellett, így értékelhető vita nem is alakulhatott ki. Az alábbiakban inkább néhány olyan hozzászólást emelünk ki, amelyek illuszrálják és jellemzik a tanácskozás egészét.
Gyurcsány Ferenc azt javasolja, hogy a válság kezelése után a résztvevők keressék a nemzeti megállapodás megkötésének lehetőségét az euró bevezetésének menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális illetve az önkormányzati rendszer megújítására, hasonlóan más európai országok példájához. Konkrét lépésekről szólva közölte: a devizahitelek törlesztésében átmeneti segítséget kapnak azok a családok, ahol a munkahelyek megszűnése miatt nem tudnak törleszteni. Jelezte ugyanakkor, hogy nem vállalják át a hiteleket. Kijelentette: a nemzetközi pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére az uniós források felhasználását felülvizsgálják, de remélik, hogy a már elindult beruházásokat nem kell leállítani.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke úgy látta, megszorító csomag van kibontakozóban, ami az eddigi felelőtlen szocialista politika folytatása, ezért a kormány megszorító csomagja elleni összefogást és nemzeti növekedési programot javasolt, amelynek középpontjában az adócsökkentés áll. Hasonlóan szólt Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, aki kijelentette: Nem fogjuk hagyni, hogy a kormány a bérből és fizetésből élőkkel, a családokkal és az idős emberekkel fizettesse meg a saját tehetetlenségének és alkalmatlanságának az árát.
Az MDF elnöke, Dávid Ibolya egyéves válságkezelési programot javasolt. Ennek részeként 2009-ben egy évre felfüggesztenék a 13. havi nyugdíj kifizetését, 2008-as szinten tartanák a közalkalmazotti és köztisztviselői béreket, a nyugdíjakat, a közszférában eltörölnék az idei jutalmakat, bónuszokat, felfüggesztenék a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatásokat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kötnék. A pártelnök azt javasolta, hogy 2008. november 1-től minden parlamenti képviselő, miniszter, és államtitkár, illetve a miniszterelnök, és a köztársasági elnök a havi fizetésének felét magyar részvények vásárlására költse, s azt tegye nyilvánossá.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke szerint csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat, be kell vezetni a költségvetési plafont és szükséges az adóreform. Minderre három pontos javaslatot tett.
Veres János pénzügyminiszter megerősítette: Magyarországon a betétesek pénze biztonságban van, további intézkedésre azért van szükség, hogy a befagyott pénzügyi folyamatok újra mozgásba lendüljenek. Simor András jegybankelnök a pénzügyi válság hosszú távú megoldásának feltételei közé sorolta a megtakarítási egyensúly helyreállítását és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentését. Hangsúlyozta: adócsökkentésre szükség van, de csak - többek között - a jóléti kiadások lefaragása után.
Medgyessy Péter volt miniszterelnök kijelentette, hogy a gazdaság stabilitásához takarékosságra van szükség, az állam pénzéhségét csökkenteni kell, ami a kiadások csökkentésével jár, de ez önmagában nem idéz elő gazdasági növekedést. Boross Péter volt miniszterelnök szerint a kríziskezelés során a tizenharmadik havi illetményekhez is hozzá lehet nyúlni.
Járai Zsigmond volt MNB-elnök szerint az első és a legfontosabb feladat az ország finanszírozhatóságának megőrzése, a valutaválság elkerülése. Ennek érdekében a magas állami kiadásokból legalább a bruttó hazai termék évi 4-5 százalékát kell megtakarítani. A volt jegybankelnök szerint meg kell teremteni a gazdasági növekedés feltételeit, rövid távon a stabilizálás mellett pénzt kell pumpálni a gazdaságba. Ezt a pénzt csak adócsökkentésből lehet venni, amihez csökkenteni kell a kiadásokat.Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta: Magyarország az elmúlt másfél évtizedben több kísérletet tett arra, hogy közpénzügyi szabályozást alkosson. Ennek hiányában nem lehet a köz számára átláthatóvá tenni az állam működését, pedig ez a hitelesség visszaállításának alapvető feltétele.
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke kijelentette, hogy válságkezelési időszakban nem lehet adót csökkenteni, a növekedés beindításhoz ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges. A munkahelyek fennmaradása érdekében a nominálbérek szinten tartására látnak esélyt, és ennek érvényesnek kell lennie az állami és az önkormányzati szférára is. Az adócsökkentést ma nem lehet meglépni Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke szerint sem - pedig arra szükség lenne -, mert az állam egyik napról a másikra él annak érdekében, hogy megőrizze fizetőképességét.
A reggeltől délutánig tartó csúcs anélkül ért véget, hogy bármilyen közös állásfoglalás született volna, vagy a folytatásról döntöttek volna. Némi szarkazmussal "sok hűhó semmiért" szavakkal is jellemezhetnénk, de az mindenképpen kiderült, hogy még ebben a nehéz helyzetben is képtelen a magyar politikai elit a nemzeti egység minimumát megteremteni. Egyes ellenzéki pártok képviselői még mindigmegrekedtek a "monnyon le!" jelszó szontjén, és amíg itt tartunk, semmi jó nem remélhető.
