A kamattal kockázik a Nemzeti Bank
Hirtelen és váratlan mértékű ugrással 8,5-ről 11,5 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank az irányadó kamatot. A forint védelmében tett lépés szakértők szerint rövid távon védelmet nyújthat ugyan a spekulációs támadások ellen, hosszabb távon viszont nem biztos, hogy eléri a kívánt hatást, mert a befektetőket most nem elsősorban a kamatszint befolyásolja. Ráadásul a magas kamat erősíti a magyar gazdasággal kapcsolatos recessziós félelmeket.
A monetáris tanács 11,5 százalékra emelte az eddig 8,5 százalékos irányadó kamatot szerdai rendkívüli ülésén - közölte a jegybank. Az MNB-ben a lépés indoklásaként egyelőre annyit mondtak, hogy az a forint elleni spekulációs tranzakciók megdrágítását szolgálja. A közlemény szerint a testület rendkívüli ülésén a pénzpiaci folyamatok áttekintése döntött a jegybanki alapkamat emeléséről.
A monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén még nem változtatott az alapkamaton, ami akkor megfelelt az elemzők várakozásainak. Az alapkamat 2008 májusa óta volt 8,5 százalék. A mostanihoz hasonló, 300 bázispontos emelésre utoljára 2003 novemberében volt példa, akkor a testület 9,50 százalékról 12,50 százalékra emelte fel a jegybanki alapkamatot.
Piaci elemzők egyértelműen a forint elleni spekuláció kivédésére adott válaszként értékelték a monetáris tanács szerdai döntését, amellyel azonban a jelenlegi globális hangulatban nem biztos, hogy sikerül tartós eredményt elérni. A jelek szerint az euróval szembeni 280 forintos szint volt az, ahol a jegybank már drasztikus lépésre szánta el magát. Ennek nyomán valutánk árfolyama 272-ig erősödött, majd 275-ig visszagyengült. Igazából az ünnepek után fog kiderülni, sikerül-e a gyengülést megállítani, vagy a spekulánsok további kamatemelés felé nyomjás az MNB-t.
A bank döntése kétélű fegyver, mert egyrészt mutatja az elszántságot a forint megvédésére, másrészt viszont mértéke azt sugallja a pénzpiacnak, hogy valutánk nagyon támadható és bizonytalan. Külföldi szakértők szerint Magyarország sérülékenységét mindenekelőtt a költségvetési hiány és a nagy finanszírozási igény okozza, ezt pedig a kamatfelár a jelenlegi légkörben nem feltétlenül ellensúlyozza. Jobb üzenet lenne a deficit jelentős csökkentése, mindenekelőtt a központi kiadások lefaragásával.
Kifejezetten negatív viszont az a következmény, hogy a jelentős kamatemelkedés a reálgazdaságra kedvezőtlenül hat. Növekedik annak az esélye, hogy hazánk recesszióba csúszik, ami aligha növeli a külföldi befektetők bizalmát. A hitelezés törvényszerű megdrágulása megnehezíti a vállalati szféra működését és növeli a finanszírozási terheket. Hosszabb távon tehát a mostani döntés vissza is üthet, hacsak a szükséges korrekciós intézkedések időközben meg nem történnek.
