Tíz éve, hogy Bajnai Gordont kormányfővé választotta a parlament. A 168 Óra ebből az alkalomból a Frontsebészet – A köztársaság utolsó kormánya című könyvvel jelentkezik, amely bemutatja azt az egy esztendőt, ami után a gazdasági és társadalmi csőd közelében tántorgó országot a Bajnai-kormány egyensúlyba állította.

A pünkösd előtti napokban Csíksomlyóra látogat Ferenc pápa. Az Orbán-kormány által a kereszténység védőbástyájának titulált Magyarország helyett az ortodox többségű Romániában találkozik a magyar katolikus hívekkel.

Különösebben nem is titkolják az érintettek, hogy a Fidesz néppárti tagságának felfüggesztése nem oldott meg semmit. Orbán Viktort a saját propagandája győztesnek kiáltja ki, hiszen mindig ezt teszi.

Moldova örök. Akkor is jelen van a magyar glóbuszon, ha az általa képviselt nézetrendszer nem mondható a legmodernebbnek. Kitartott hőse, Kádár János mellett azokban az időkben is, amikor a közfelfogás a létező nosztalgia ellenére megtagadta a megszokott zsarnokot. Szerinte Kádárnak pár évtized múlva szobrok tucatjait állítják majd a magyar városokban.

Harminc évvel ezelőtt vált munkaszüneti nappá az 1848-as forradalom évfordulója, 1989. március 15-ét tízezrek töltötték az utcákon a változásért tüntetve. Az akkori eseményeket Lakner Zoltán idézi fel, írásában egyrészt igazolja, hogy a politikai fordulat igénye mögött tömegtámogatás állt, továbbá hogy a közvélemény számára szinte még ismeretlen ellenzéki szervezetek sokkal több embert mozgattak meg, mint a hivatalos megemlékezés.

Egyszer bezárnának, másszor kinyitnának – és ez már két éve így megy. Remény és félelem hálójában vergődnek Fóton a Károlyi István Gyermekközpont nevelői és gondozottai. A Károlyi, Kádár-kori műszóval a „fóti gyermekváros” (Gyeri) drámája a végponthoz közeledik. A kormány állítólag februárban döntött a végleges bezárásról, a gyerekeket Aszódra, Kalocsára és Zalaegerszegre költöztetnék szét. Az indoklással nem sokat fáradoztak: az elavult, tömegszállás-jellegű gondozási formák megszüntetéséről, ötvenes évekből itt maradt szemléletről, lakóotthonszerű, kiscsoportos elhelyezésről, tehát „kitagolásról” van szó. A baj csak az, hogy a kitagolás másoknak is nagy üzlet.

Mengyi Roland volt fideszes parlamenti képviselőt a múlt héten első fokon befolyással üzérkedés, valamint csaláskísérlet bűntettéért három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Nincs ok arra, hogy a verdiktet a jogállam diadalaként értékeljük.

Az MSZP múlt heti kongresszusának díszvendége Frans Timmermans volt, aki az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje a májusi európai parlamenti választásokra. Ő az, akit a kormányzati média manapság még Soros Györgynél is intenzívebben támad, és aki maga sem fukarkodik az Orbán-rendszer kritikájával.

A kiválasztottakat óvó kordonok mögött tartotta idei évértékelő beszédét Orbán Viktor, aki ennek ellenére duzzadt a magabiztosságtól. A kormányfő, érzékelvén, hogy az elmúlt hónapokban a NER ellen tiltakozók utcai jelenléte és a multiknak kedvező „rabszolgatörvény” miatt bő félmillióval csökkent a Fidesz támogatottsága, politikai sikerrel kecsegtető családvédelmi akciótervet hirdetett.

Fél tucat megyei jogú várost behúzhat magának az ellenzék az őszi önkormányzati választásokon, ha rendezi a sorait. Közös polgármester-aspiránst még csak találnak, de nem könnyű képviselőjelölteket toborozniuk, ugyanis sokan félnek a NER bosszújától.

Az Audi független szakszervezetének győri sztrájkja a látszat ellenére nem lokális ügy. A rendszerváltás utáni Magyarország legkomolyabb, jól szervezett, 168 órásra tervezett munkabeszüntetése olyan globális kérdéseket vet föl, hogy mekkora bérkülönbözetet fogadnak el a Kelet-Európában ugyanabban a munkakörben dolgozók a nyugati kollégáik keresetéhez képest.

A totális gátlástalanság, a szolidaritás hiányára és az anyagi kiszolgáltatottság kihasználására épülő megosztás – ezek a hatalomtechnikai eszközök érhetők tetten abban, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a múlt hét csütörtökön úgy rendelte magához az MTA kutatóközpontjainak, valamint független intézeteinek az igazgatóit, hogy e találkozóra az Akadémia elnökét, Lovász Lászlót nem hívta meg.

Ha az ötpontos követeléslista nem teljesül, akkor az uniós voksolás sem lesz demokratikus választás – állítja Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő nem hirdet bojkottot, sőt minden szavazókörbe közös ellenzéki felügyelőket delegálna a májusi európai parlamenti választásra.

Egy decemberi hajnalon, épp akkor, amikor az állandósulni látszó kormányellenes tüntetések átmenetileg szüneteltek, a hatalom titokban elvitette a mártír miniszterelnök Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről, hogy majdan újraállítsa azt Lipótváros kapujában, a Jászai Mari téren.

Egészen meghökkentő – és számos szempontból reményt keltő – fordulatot hozott az úgynevezett rabszolgatörvény a magyar politikába: kibillentette egyensúlyából a dolgok eddig megszokott rendjét azzal, hogy az ellenzék előre nem kiszámítható módon reagált a Fidesz és a kormány erőfitogtató gyakorlatára.

Itt van két roppant erős ember: Orbán Viktor és Soros György. Itt egyetlen dolog számított: az utálat a két férfi között, akik sosem fognak egyetérteni egymással semmiben. És sajnálatos módon ennek az áldozata lett ez az egyetem – mondta a 168 Órának David B. Cornstein.

Itthon maradok, beletemetkezem a munkába, és közben abban reménykedem, hogy semmi, így az Orbán-rezsim sem tart örökké – nyilatkozza a 168 Órának Dés László, akit annak apropóján kérdeztünk, hogy élete első szerzői-előadói lemezét, az Éjféli járatot december végén mutatja be az Arénában.

Soha nem úgy válogattam a barátaimat, hogy ideológiai alapon egy oldalon álljunk, mindig a jó emberek társaságát kerestem – nyilatkozta a 168 Órának Koltai Róbert, akivel annak apropóján beszélgettünk, hogy hamarosan betölti a 75-öt.