Bécsben, Münchenben már hagyománya van a kortárs ötvösművészek fesztiváljainak, idén először pedig nálunk is megrendezik az Ékszerek éjszakáját. November 13-án Budapest huszonnyolc helyszínén ötven ékszerész műveit láthatja és vásárolhatja meg a közönség.

Édith Piaf születésének századik évfordulója alkalmából az énekesnő legnagyobb slágereit adják elő neves magyar művészek november 13-án a Kongresszusi központban.

Negyedórás vastapssal jutalmazta a Müpa közönsége az Orchestre de Paris bravúros produkcióját a hétvégi hangversenyen. A művészek pedig két ráadással is kedveskedtek a meleg fogadtatásért.

A Saul fia kapta szerdán a 15. Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál fődíját, a legjobb rendezésért járó elismerést Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója vehette át A szarvassá változott fiú című filmjéért.

Feltételes módú lett a világ: ma mindent szabadna – mondja Potozky László. A Csíkszeredából indult fiatal író regényének egyetemista főhősei önpusztító világban élnek: isznak, prostituálódnak, a bűn határán mozognak. Potozky szerint míg szüleik láttak kiutat a diktatúrából, addig ők úgy vélik, a mai világ nem annyira szörnyű, hogy kötelező lenne a változás, de elég rossz ahhoz, hogy tudják: nem túl fényes, ami rájuk vár. Szerinte kortársai, az Y generáció tagjai nem az álmaikat követik.

A cím magáért beszél. Egy olyan intézmény neve, amely ma a főváros egyik legnagyobb vonzerejét jelenti. A romkocsmák telt házak mellett működnek. A közönség vegyes. Külföldiek és hazaiak, tört életek vagy egyszerűen a fejüket kiszellőztetni vágyók. A közösség, a társadalom pontos lenyomata. Mindenki beszél, de senki sem figyel a másikra.

Harminc évvel ezelőtt egyidejűleg két nemzetközi kulturális fórumot is tartottak Budapesten. Az elsőt – a Kádár-rendszer nagy reményei által kísérve – az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet rendezte, a másodikat a magyar demokratikus ellenzék. Záróközleményt azonban egyikről sem adtak ki.

Elhunyt Kobzos Kiss Tamás. A Kossuth- és Liszt-díjas zenész, előadóművész, zenepedagógus hosszú betegség után, élete 66. évében vasárnap halt meg – közölte a család hétfőn az MTI-vel.

Nem az a film fejeződött be, amelyik elkezdődött. Az eredeti szál elkenődött a francia külváros blokkházainak tövében, a vicinális gengszterharcok nyomán. Akik a lövések és az esztelen gyilkolás körülményeiből menekültek kontinensnyi távolságra, csakhamar ugyanazokkal a helyzetekkel találják szemben magukat. Pedig a remények másról szóltak.

A labda, amellyel a német válogatott legyőzte a magyart az 1954-es világbajnokságon, üveg-tárlóban csodálható meg Dortmundban, a Labdarúgás Múzeumában.

Az Albertinában most Munch a sztár, ő van a programfüzet borítóján (nem ő, persze, hanem leghíresebb műve, a Kiáltás), a bejárati molinón és minden elérhető hirdetési felületen: a bécsiek, úgy látszik, megtanulták Baán Lászlótól (tréfa, de jó szándékú), hogy a csomagolás legalább olyan fontos, mint a csomag: és a sznobisztikus turistahadak csak celebekre mozdulnak. (Monet és barátai, mondjuk, aztán odabent persze kiderül, hogy igen kevés a Monet és igen sok a barátai, de az már szinte mindegy is.)

Csaknem másfél évtizedig vezette a Merlin Színházat, miután az eredetileg angol nyelvű darabokra szakosodott teátrum alapítóját, Jordán Tamást kinevezték a Nemzeti Színház igazgatójává. Magács László aztán az Átrium Film-Színház magánteátrum direktora lett. Utóbbi bulvárdaraboknak éppen úgy színtere, mint alternatív társulatok produkcióinak, vagy reflektív, művészszínházi igénnyel fogalmazó előadásoknak. Bár rendezői pályáját az egykori Nemzetiben kezdte, lételeme a függetlenség, amely együtt jár műfaji kötetlenséggel is.

Dragomán György irodalmi pályája rendhagyó. A legtöbb prózaíró novellákkal indul, s csak később kezd bele első regényébe. Dragomán azonban – három, nemzetközi sikert aratott regénye után – nemrég jelentette meg első novelláskötetét: az Oroszlánkórus az elmúlt tizenhárom év elbeszéléseiből válogat.