A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 1993-ban az akkori kulturális államtitkár, Fekete György közreműködésével alakult meg. Az alapítók célja szerint a hangsúlyozottan szakmai szervezet átvette a kultúra támogatását a politikától. Az alap költségvetéséből felhasználható miniszteri keret, illetve a szakmai kollégiumok elfogultsága miatt már tíz éve is sok kritika érte az NKA működését. Minap pedig az Országgyűlés elé került egy törvényjavaslat: a pályázatokat elbíráló kollégiumi tagok kijelölési jogát ezentúl egyharmad arányban a kormány, egyharmad arányban a Fekete György elnökölte Magyar Művészeti Akadémia gyakorolhatja, és csupán a maradék harmadban a szakma. Vagyis a törvény elfogadása esetén a kormány és az MMA a szakma kizárásával dönthet arról, mit támogat a kultúrában. A 168 Óra Radnóti Sándor Széchenyi-díjas filozófust, kritikust kérdezte, miként alakulhatott ki a mostani helyzet és mit hozhat a jövő.

Koncz Zsuzsa énekesnő vehette az életműdíjat, de a színház- és filmművészet, a tánc, a zene és a képzőművészet kategóriájában is elismeréseket adtak át pályájuk elején álló fiataloknak a Gundel Művészeti Díj hétfő esti budapesti díjátadó gáláján.

Gyermekeik elmondásaiból és a hírekből biztosan tudják, hogy sok baj van a közoktatásban. No, nem mintha valaha is tökéletes lett volna az oktatás, de az elmúlt években végrehajtott reformok jelentősen megnehezítették a mindennapokat.

Komlósi Csaba, a Lehet Más a Politika (LMP) kulturális szakszóvivője szerint Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke még nagyobbat álmodhat, mert szállodát „vizionál” az akadémia „látható működést nem produkáló” kutatóintézetének.

Bár előfordult, hogy félműveltek összekeverték Einsteinnel, valójában mégis világhírűnek tekinthették első három filmje (Sztrájk, Patyomkin páncélos, Október) után.

Kulcsár Istvánt többször is megpróbálták „partvonalon kívülre„ helyezni, a hazai sajtóviszonyok eldurvulásával párhuzamosan egyre gyakrabban. Nem a jó szerencse, hanem a megérdemelt szakmai tekintélye és óriási tapasztalata hosszú ideig megóvta ettől, de a végén mégiscsak megváltak tőle, talán még egy köszönöm-félét is elmormogott a rádió „fura ura”.

A Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályán évente 45-50 gyermeken végeznek életmentő beavatkozást. Koszticsák Szilárd, az MTI fotóriportere hosszú időt töltött az osztályon és a Démétér Házban. Megrázó képeiből a Démétér Alapítvány november 19-én, csütörtökön 15 órai kezdettel Ilyen a box címmel kiállítást rendez.

Különleges felolvasó-színházi esemény színhelye lesz a Tesla Teátrum. Esterházy Péter új darabjának felolvasása lesz itt, Budapesten. Ezt azért kell külön hangsúlyozni, mert a mű megírására a Szlovák Nemzeti Színház kérte fel az írót, és ezért az ő és a színház külön engedélye kellett, hogy a pozsonyi bemutatót megelőzve – egyszeri alkalommal – Budapesten is megszólalhasson.

2012 májusában indult Krizsó Szilvia talkshow-ja a Radnóti Színházban – Libikóka néven. Vendégei életéből a „fent és a lent” helyzeteit bontja ki az újságíró. Havonta egyszer sikerről és kudarcról kérdezi őket.

Bada Tibor – művésznevén: Bada Dada – a magyarországi és a vajdasági avantgárd és underground kultúra egyik meghatározó és megkerülhetetlen egyénisége volt. Festőművész, grafikus, költő, képregényalkotó, zenész, performance-művész. 42 évesen követett el öngyilkosságot 2006-ban.

Ernest Thompson huszonnyolc éves volt kilencszázhetvenhétben, amikor megírta az On Golden Pond szímű színdarabot, és alig múlt harminc, amikor a darab filmváltozata (melyet szintén ő írt) meghozta neki a világhírt. A darab az öregségről szól, meg mindenről, ami ezzel jár: szenilitásról, bezárkózásról, a halállal való szembenézésről meg persze az ifjabb nemzedékekkel való viszonyról.

A korszakváltás jegyében új helyszínen, a MOM Kulturális Központban rendezte a BÁV az őszi művészeti aukcióját, amelyen gyakoriak voltak a sokmilliós leütések. A kényelmes és elegáns környezetben, kellemes hangulatban zajló árverést Gundel Takács Gábor biztos kézzel és sok humorral vezette.

Göncz Árpád fordította – sok más remekművel együtt – a Nyúlcipőt és Az eastwicki boszorkányokat. Ő írta egykor e két regény szerzőjéről, John Updike-ról: „Van író, aki örökké fiatalemberként él az olvasói képzeletben.” Aztán Updike 2000-ben levelet küldött Göncz Árpádnak, amikor a köztársasági elnök befejezte második hivatali ciklusát. A Pulitzer-díjas amerikai író így fogalmazott: „Megtiszteltetésnek tartom, hogy az írott szó világában találkozhattunk.”