Több hitelesnek tekinthető hírforrás bélyegezte meg a fenti című amerikai agymenést, az utóbbi idők legrosszabb filmjének nevezve. (Pedig igencsak terebélyes a vetélkedő esélyesek csapata.) Fel voltam tehát lelkileg készítve a látványra, ó, de mindenre nem lehet felkészülni.

Felháborodásának adott hangot a pekingi Palotamúzeum, közismertebb nevén a Tiltott Város vezetése, miután egy kínai fotográfus hiányosan öltözött modellekkel készített sorozatának több képe is ott készült.

A férfi, akiről a történet szól: Heinrich Himmler (1900–1945) náci belügyminiszter, főrendőr, a tartalékhadsereg parancsnoka, az SS birodalmi vezetője. Hitler után az első. A nő: Margarete Siegroth (1893–1967) ápolónő. Az ismerkedés 1927-ben vonaton történt, és nem ígért zavartalan boldogságot. A nő porosz és protestáns, a férfi bajor és katolikus. Az asszony: elvált, hét évvel idősebb a férfinál, és imádja Berlint. A férfi gyűlöli „a bűnös várost”, a modernizmus és dekadencia fertőjét. Mindketten utálják viszont a weimari köztársaság mocsarasságát, és mélyen antiszemiták.

1417 telén egy olasz férfi lovagol Dél-Németország hegyei közt, útban (talán) a fuldai kolostor felé.

Egyik legismertebb kortárs írónk, Háy János életműsorozatát az Európa Könyvkiadó jelenteti meg. Nemrég, éppen az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra adták ki a szerző új novelláskötetét Hozott lélek címmel. Ebben megtalálható néhány korábbi, mára szinte klasszikussá vált elbeszélése, mint például a Gézagyerek, amelynek drámaváltozatát több színházban is nagy sikerrel játszották.

Stekovics Gáspár képzőművész-fotós mesélte egyszer, Esterházy Péter kérdezte tőle Szigligeten, nem zavarja-e, hogy mindenki fotózik körülötte. Ott ült Spiró György is, aki erre megjegyezte: „Ugyan, ma már mindenki író is!”

A Gyermeknap hétvégéjén, új helyen – Budapest belvárosában – nyitja meg kapuit a kihagyhatatlan családi élmény, a MiniPolisz.

A Belvárosi Színház és az Orlai Produkciós Iroda június 24-25-én váltott szereposztásban mutatja be a Hairt. A legendás musical prózai részeit a Mohácsi testvérek fordították, a dalszövegeket Závada Péter. Az előadást Mohácsi János rendezi, a főbb szerepeket mások mellett Szabó Kimmel Tamás, Lábodi Ádám, Radnay Csilla, Lovas Rozi alakítja.

Harminc éve nem volt ekkora magyar filmsiker Cannes-ban. A Saul fia elnyerte a zsűri nagydíját, emellett a nemzetközi kritikusok díját, valamint a francia újságírók François Chalais-díját is. A hangmérnököt is külön jutalmazták. A történet Auschwitzban játszódik, Saul a Sonderkommando tagja, a halálgyár szörnyű titkainak tudója. A rendező, Nemes Jeles László az egykori underground művészt, költő-rendezőt, Röhrig Gézát kérte fel a főszerepre. S noha ő még soha nem játszott nagyjátékfilmben, alakítása felejthetetlen. Röhrig jelenleg Amerikában él, de a 168 Órának elmondta: szívesen visszatérne Magyarországra.

A nemzetközi kritika és a fesztiválközönség is a díjazottak közé várta Nemes Jeles László Saul fia című alkotását a 68. cannes-i fesztiválon, amelyet a zsűri végül a Nagydíjjal, a második legjelentősebb elismeréssel jutalmazott. A Joel és Ethan Coen vezette testület ugyanakkor óriási meglepetést okozott azzal, hogy a francia Jacques Audiard-nak ítélte az Arany Pálmát Dheepan című művéért, amelyet még a francia sajtó sem tartott esélyesnek egyetlen kategóriában sem.

Huszonötödik alkalommal rendezik meg a Művészetek Völgyét július 24. és augusztus 2. között. Az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja több ezer programmal, fellépővel és a fesztiválozók visszajelzéseire épülő újításokkal készül.

Másfél milliárd forintot költhetett Kerényi Imre a Nemzeti Könyvtárra, s nemrég újabb háromszázmilliót ítéltek oda a projektnek. Az Index a idézi, mely szerint feleslegesen költik ezt a pénzt. Kerényi a Magyar Nemzetnek többek között azt mondta, hogy jó lenne egy kis diktatúra, hadd fordítgassanak az írók szépirodalmat a börtönben, mint Göncz Árpád.

Uralkodócsaládban tizenharmadik gyermekként születni, nos, az álmoskönyvek szerint az ilyesmi nem túlzottan szerencsés dolog. Esélye sincs arra, hogy valaha is a hatalom közelébe kerüljön, viszont elszenvedhet minden olyan korlátot, ami az effajta születéssel jár.

Három éve nyílt meg a Rózsavölgyi Szalon. Már indulása után szinte azonnal a fővárosi művészeti élet egyik fontos helyszínévé vált. Vannak itt irodalmi estek, dzsesszklubok, de a közönség leginkább a színházi előadásokat imádja. Csak saját produkciókat játszanak, ősbemutatókat is. A legnagyobb színészektől a pályakezdő tehetségekig mindenki szívesen fellép itt. A szalon tulajdonosa és művészeti vezetője, Zimányi Zsófia korábban tizenöt évig igazgatta a Budapesti Tavaszi Fesztivált. Azt mondja: soha nem volt annyira szabad és független, mint most.