Sokkolta Martonyiékat a kritika

A magyar elnökségi stábot készületlenül érte, hogy megkérdőjelezték Magyarország alkalmasságát az elnökségre. Az elsősorban a médiatörvény

2011. január 7., 09:22

Sokkolta a magyar elnökségi stábot, hogy néhány nappal a magyar EU-elnökség "hivatalba lépése" előtt belföldön és külföldön többen megkérdőjelezték Magyarország alkalmasságát az elnökségre - foglalt állást Martonyi János külügyminiszter és Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár az EU-elnökség honlapján. A miniszter és az államtitkár kifejtette: nem példa nélküli, hogy egy tagállamnak - különösen, ha először tesz eleget ennek a feladatnak -, megkérdőjelezik alkalmasságát az EU-elnökségre.

A szlovéneket "kikezdték" azon az alapon, hogy egy "miniállam" túl kicsi egy ilyen feladathoz, a cseheket pedig azért, mert volt egy EU-szkeptikus elnökük és kormányválság fenyegette őket. Még a tucatnyi soros elnökség tapasztalatával rendelkező belgáktól is "rettegtek" legutóbb, mert ügyvezető szövetségi kormány volt hivatalban - írták a tárca vezetői.

Martonyi János és Győri Enikő meggyőződése, hogy Magyarország kiválóan felkészült az elnökségi feladatok ellátására. "A programunk realista, a kihívásokat látjuk, lehetőségeinket számba vettük, körültekintően és egyenként felmértük tagállami partnereink elvárásait és érzékenységeit" - mutattak rá. Hozzátették: Budapest elsődleges célja a legfontosabb EU-feladatok előrevitele, de emellett ki fogja használni a külpolitikai és országimázzsal kapcsolatos lehetőségeket.

"Nehéz időszak áll előttünk, de elkötelezett csapattal vágunk neki az elnökségi félévnek, amelyben megfelelő arányban keveredik a tapasztalat és a fiatalos lendület" - foglalt állást a miniszter és az államtitkár.

Martonyi János és Győri Enikő hangsúlyozta: az Európai Unió Tanácsának hat hónapos elnöklése egyszerre hatalmas feladat, történelmi lehetőség és belátható időn belül vissza nem térő alkalom arra, hogy "megmutassa" Magyarországot Európának és a világnak. "A félév során számtalan alkalmunk nyílik majd arra, hogy bebizonyítsuk: új tagállamként is képesek vagyunk irányítani az uniós adminisztrációt, sikeresen vezetni a tagállamok tanácskozásait és kompromisszumokat létrehozni a felek között" - írta a két diplomata.

Martonyi János és Győri Enikő tudatta: annak őszinte reményében, hogy az EU-elnökség sikerre vitelének céljával mindenki egyetért, létrehozták "

A magyar elnökség barátai" című oldalt a Facebook közösségi portálon. A miniszter és az államtitkár kifejtette: az oldalon a magyar elnökség minden támogatója - a belpolitikai helyzetről vallott véleményétől függetlenül - klikkelésével kifejezheti, hogy "látja az elnökségben rejlő kivételes lehetőségeket és szurkol közös sikerünkért".

"Van ez a helyzet a médiatörvénnyel. Fontos. Ma De a magyar elnökség az ország ügye, ez fontosabb. Fontosabb lesz holnap is" – írta A magyar elnökség barátai oldalon a mintegy 400 támogató egyike. A január 1-től hatályos törvényt visszavonását követelő oldal közben 57 ezer támogatóval bír.


"Gyalázatos, überciki"

Csak ezen a héten kezdett el foglalkozni a kormány azzal, hogy valamit tenni kellene a heves külföldi kritikák ellen – tudta meg az Origo. A törvényen továbbra sem akarnak változtatni, annak ellenére sem, hogy vannak olyan fideszes képviselők is, akik "gyalázatosnak", illetve "übercikinek" tartják a jogszabály egyes részeit és annak elfogadtatását.

A hírportál információi szerint konkrét kommunikációs stratégia ugyanakkor csak most formálódik a támadások kezelésére. A kormány kommunikációs szakértőinek január közepére kell letenniük az asztalra egy átfogó stratégiát arról, hogyan kell reagálni az ilyen jellegű támadásokra, de közben - ettől függetlenül - például a Külügyminisztérium is megkezdte a védekezést.

A Fidesz egyik, a miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló képviselője szerint többet veszít majd a kormányoldal, mint amit nyert volna a törvény eredeti céljával, hogy "rendet tegyen a sajtóban." "Meg lehetett volna csinálni szépen is, úgy, hogy egyeztetünk a szakmával, tárgyalunk az ellenzékkel. És nem történt volna semmi, ha Szalai Annamáriát nem a miniszterelnök, hanem a parlament választja, és mondjuk nem kilenc, csak öt vagy hat évre" - érvelt egy másik, frakciótisztséget is betöltő képviselő, aki a többiekhez hasonlóan az Origónak úgy fogalmazott: a történtek hosszú távon rányomják majd a bélyegüket az Orbán-kormány nemzetközi megítélésre.