Magyar siker: mérföldkőnek bizonyulhat a felfedezés

A Kepler exobolygó-kereső űrtávcsővel korábban soha nem látott pontosságú, folyamatos fényességméréseket végezhetnek a csillagászok – írja az

mta.hu. Ez tette lehetővé azokat az egyedülálló kutatási eredményeket, amelyeket a közelmúltban jelentettek be a Kepler Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorciumban. A felfedezések közül az egyik legfontosabb a változócsillagok egy csoportját alkotó, úgynevezett RR Lyrae csillagokkal kapcsolatos. Ezeknek az égitesteknek a fényváltozása, illetve annak oka alaposan ismert, emiatt gyakran használják őket kozmikus távolság-meghatározásra. Az RR Lyrae csillagok legalább felénél azonban a fényváltozás erőssége és a periódus hossza néhány hetes-hónapos időskálán változik, amit felfedezője után Blazsko-effektusnak hívnak a csillagászok. Habár a jelenség több mint egy évszázada ismert, eredete a mai napig nem tisztázott, és egyike a csillagok pulzációjával kapcsolatos legfontosabb problémáknak.

A KASC a különböző típusú változócsillagok vizsgálatára több munkacsoportot is felállított. - Büszkék vagyunk arra, hogy a 13 munkacsoportból kettőnek a vezetését a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet csillagászaira, Kiss László igazgatóhelyettesre, illetve rám bízták - mondta az mta.hu-nak nyilatkozva Szabó Róbert tudományos munkatárs, aki többek között az RR Lyrae csillagok elméleti vizsgálatára szerveződött nemzetközi munkacsoport feladatait irányítja. A fiatal csillagász kutatócsoportja a Kepler-űrtávcső által felvett adatokat elemezve a Blazsko-effektust mutató RR Lyrae csillagok egy csoportjánál a fényesség maximumok nagyságának szembetűnő változását, az úgynevezett periódus-kettőződést mutatta ki. A periódus-kettőződés, amely a pulzáció okozta fényváltozás maximumainak váltakozásában érhető tetten, a csillagászok számára jól ismert jelenség, azonban megjelenése az RR Lyrae csillagok esetében teljesen váratlan volt.

- Az újonnan felfedezett jelenséget csak a Blazsko-modulált csillagok mutatják, ezért nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a periódus-kettőződés szoros kapcsolatban van a Blazsko-effektussal, amely valószínűleg sokkal összetettebb jelenség annál, mint azt korábban gondoltuk - mondta Szabó Róbert. A kutató szerint mindez arra utal, hogy a csillagászok valamit még nem értenek, vagy nem vesznek figyelembe a csillagok belső szerkezetének vizsgálatakor. Az eredményt még értékesebbé teszi, hogy a magyar kutatók elméleti számításokkal is igazolták a jelenség létrejöttét, és annak okára is fényt derítettek. Számításaik alapján a periódus-kettőződést egy magas rendű rezonancia okozza. A csillagászok reményei szerint legújabb eredményük áttörést hozhat az RR Lyrae csillagok modulációját övező évszázados rejtély megértésében. Szabó Róbert, aki a közelmúltban OTKA pályázaton egy jelentős összeget nyert el a Kepler-űrtávcsővel kapcsolatos kutatásokra, az RR Lyrae csillagok perióduskettőződésével kapcsolatos felfedezést áttörő erejűnek nevezte a csillagok fizikájának tanulmányozásában. - Ha sikerül megértenünk a Blazskó-effektus okát, akkor nem csupán az RR Lyrae csillagok, hanem olyan átlagosabb csillagok fizikáját is jobban megértjük majd, mind például a mi Napunk - hangsúlyozta a kutató, aki munkatársaival közösen a Royal Astronomical Society folyóiratában megjelent tanulmányban számolt be az eredményekről.

A bejelentett felfedezéseket a csillagok rezgéseinek vizsgálatával érték el a szakemberek. Az erre épülő tudományág neve asztroszeizmológia, amelynek a fejlődésében a Kepler űrtávcső, korábban soha nem látott pontossága révén igazi forradalmat hozott. Szabó Róbert elmondta: a csillagok többségében kimutatható rezgések felhasználhatók a csillagok belsejének vizsgálatára, hasonlóan ahhoz, ahogy a szeizmológusok a Föld szerkezetét tanulmányozzák a földrengéshullámok révén. - Mivel a Kepler-vizsgálatokba a csillagok óriási mintája bevonható, így nem csak Napunkról, de egész galaxisunk fejlődéséről és jövőjéről is többet tudunk meg a csillagszeizmológia segítségével - mutatott rá a csillagász.

A 2009-ben indított Kepler program az eredeti tervek szerint 2012 őszéig működik, de a kezdeti sikereket látva elképzelhető, hogy néhány évvel meghosszabbítják a programot. - Erről jövőre születik döntés, amelyben minden bizonnyal nagy szerepe lesz az asztroszeizmológiai vizsgálatoknak, hiszen a program jelenlegi fázisában az eredmények nagy része ezekből a kutatásokból származik - hangsúlyozta az mta.hu-nak Szabó Róbert.