Durva mesterek miatt sérült meg a Szent Korona
A magyar korona különleges ismertetőjegye, a ferde kereszt egy szerencsétlen baleset eredménye – legalábbis ezt látszanak bizonyítani a legutóbbi évek kutatásai.
A magyar Szent Korona különleges ismertetőjegyévé vált a ferde kereszt. Pálffy Géza történész kutatásai szerint a korona sérülése 1638. február 14-én reggel történt. Ekkor Pozsonyban III. Ferdinánd király első felesége, Mária Anna királyné koronázására készültek. A szertartás előtt nagyjából egy órával készültek elővenni a Szent Koronát a vasládából, amelyet már az előző este átszállítottak a Szent Márton-székesegyházba. A sekrestyében jelen voltak a magyar zászlósurak és a bécsi udvarmester, aki a láda kulcsát hozta, ám mint kiderült, rosszat, írja az
Origo.A szertartás miatt viszont a ládát azonnal ki kellett nyitni, így a nemes urak lakatost hívtak, akik föltörték a korona őrzésére szolgáló láda fedelét. Tizennégy vaspánt védte a ládát, ráadásul a szertartás kezdete miatt az idő is sürgetett: vélhetően komoly erőt és nyers eszközöket alkalmaztak a mesterek.
A koronát a ládán belül egy külön réztok védte. Horváth leírásából világosan érthető, hogy a réztok benyomódott, és a koronát csak úgy lehetett kiszabadítani belőle, ha késsel levágták róla a réztokot. Mivel a láda erőszakos feltörése fölülről, kapkodva történt, valószínűsíthető, hogy ekkor érte a kereszt elferdülését és a pántok sérülését okozó baleset a Szent Koronát.
