Élelmiszerpazarlás: Jól jönne 380 milliárd forint? Ezt az összeget dobjuk a kukába egy év alatt

Élelmiszermentő kampányt szervez az Auchan és a Nébih. A kampányra a termékjelölések tisztázása miatt van szükség, számos termék ugyanis a minőségmegőrzési idő lejárta után is biztonsággal fogyasztható. Az élelmiszerpazarlás csökkentése közös célunk, évente 250 ezer tonna élelmiszert pazarolnak el a magyar háztartások.

2024. október 1., 16:28

Szerző:

Az Auchan Magyarország szemléletformáló kampányt kezdeményez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül című élelmiszerpazarlás-megelőzési programjának szakmai támogatásával. A Nébih 2016-ban indította el Maradék nélkül programját az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, amely azóta Magyarország nemzeti élelmiszerpazarlás-megelőzési programjává nőtte ki magát.

Élelmiszerpazarlás-stop: ne dobjuk az ételt a szemetesbe!

Az élelmiszerpazarlás az egyik legjelentősebb fenntarthatósági probléma, amely nemcsak környezeti, de erkölcsi és gazdasági kérdéseket is felvet. A program felmérése szerint 2023-ban fejenként átlagosan 62 kg élelmiszerhulladékot termelünk évente csak otthonainkban, amelynek a 41%-a elkerülhető lenne.

A teljes lakosság éves pazarlása akkora mennyiség, amelyből 1 éven át közel félmillió ember teljeskörű étkezését biztosítani tudnánk.

A belföldi háztartások évente majdnem 250 ezer tonna élelmiszert pazarolnak el, ennek összértéke csaknem 380 milliárd forint – olvasható az Auchan Még jó! kampányának honlapján.

A Nébih programjának legfrissebb útmutatója ismerteti, hogy melyik élelmiszertípus körülbelül meddig hasznosítható, az Auchan áruházak vásárlói pedig matricákat kapnak, amellyel otthon megjelölhetik a közeli lejáratú termékeket.

Az oldalon ismertetik például, hogy a tojás a minőségmegőrzési idő után két héttel, a konzervek pedig akár egy év múlva is fogyaszthatók, ha a csomagolásuk sértetlen, a tárolásuk és a szállításuk megfelelt az előírásoknak, és nem látszik rajtuk semmiféle gyanús elváltozás.

A kampányhoz csatlakozik a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is. A szervezetek célja a csatlakozással az üzenet minél szélesebb körű eljuttatása, és az, hogy a nélkülözők is tisztában legyenek azzal, ha minőségmegőrzési idő utáni tartós élelmiszert kapnak adományba, ne tartsanak tőle, azok még biztonsággal felhasználhatók egy ideig.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)