A kényszeres vásárlás pszichológiája

A kényszeres vásárlás, vagy más néven vásárlásfüggőség kifejezetten a 80-as évek vége, a 90-es évek eleje óta került a figyelem fókuszába.

2011. január 2., 14:48

Manapság mind több szakember tapasztalja, hogy egyes betegeinek vásárlási szokásaira a kontrollvesztés és a következmények belátásának képtelensége jellemző: rendszeresen ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy megvásároljanak valamit, annak ellenére, hogy tudják, nem szabadna ezt megtenniük.

Az impulzív vásárlás kétségtelenül nem ritka jelenség: talán mindannyian átéltük már, hogy a pillanat hevében megveszünk egy izgalmasnak tűnő könyvet, egy szép cipőt, egy divatos fülbevalót, vagy kedvenc zenekarunk eddig még nem látott válogatásalbumát. A „hirtelen felindulásból elkövetett” impulzív vásárlás jóval gyakoribb jelenség, mint a kényszeres vásárlás... Míg az impulzív vásárlást alapvetően külső tényezők, például a megkívánt tárgy látványa, illata, elérhetősége, s ezekkel összefüggésben elsősorban az óhajtott tárgy megszerzésének célja váltja ki, addig a kényszeres vásárlás hátterében belső tényezők (személyiségjegyek, érzelmi állapotok) húzódnak meg.

A vásárlásfüggő személy belső feszültségét, szorongásait, negatív érzelmi állapotait próbálja csökkenteni: belemenekül a vásárlásba. Mivel a kényszeres vásárlást nem a tényleges tárgyi szükségletek, hanem a belső feszültségek irányítják, sokkal többször vezet olyan tárgyak beszerzéséhez, amelyekre a vásárlónak egyáltalán nincs szüksége. Gyakran nem is használja ezeket, sokszor ki sem veszi a csomagolásból, hanem elajándékozza valakinek, vagy a „kijózanodás” után visszaviszi az árut boltba, esetleg eldobja. A kényszeres vásárlók közel fele pedig egyszerűen felhalmozza, gyűjtögeti (vagyis otthon elrejti) ezeket a tárgyakat. Nagymértékben hatnak rájuk a külső ingerek is: a színek, a hangok, az anyagok, a világítás, a kirakat berendezése.

Jellemző, hogy másoknál gyakrabban vásárolnak márkás vagy neves tervező által készített termékeket; ez is a külsőségek fontosságára utal. A nők főleg ruhákat, cipőket, ékszereket és kozmetikai termékeket vesznek, míg a kényszeres vásárló férfiak inkább elektronikai és műszaki cikkekre költenek.

A teljes cikket elolvashatja a Mindennapi Pszichológia 2010. 5. számában.