Felzengő állomások – Radnóti 30 címmel jelenik meg kötet a Radnóti Színház és a Magvető Kiadó gondozásában a Radnóti Színház harminc évadjáról.

Azon gondolkoztam az Albertina második emeleti termeit járva (az időszaki tárlatokra fenntartott termeket, nem a monet-sakat), mitől olyan ismerős nekem ez a festő, mitől olyan otthonos ez a festői világ, holott korábban sosem hallottam Hans Robert Pippalról.

Paul von Hindenburg halála után, 1934-ben Adolf Hitler nemcsak az államfői posztot örökölte meg az agg generálistól, hanem a Német Olimpiai Szervező Bizottság védnöki tisztét is. Ha lúd, legyen kövér: a Führer 1936-ra tízkarikás játékokat vitt Németországba. Fél évvel a berlini nyári olimpia előtt rendezték meg Bajorországban a téli versenyeket 28 ország sportolóinak részvételével.

„Jó év volt, mikor születtem én, / volt krumpli és kenyér / és mindenki örült nekem. // Jó év volt, / apám épp leszerelt, / meggyógyult nővérem is / és könnyű szülés voltam én” – énekli Cseh Tamás a Frontátvonulás című lemezen (dalregényben) Bereményi Géza szövegét.

A 168 Óra megjelenésével egy időben ünnepel a Pesti Színházban A dzsungel könyve csapata: húsz éve mutatták be a darabot, és január 28-án tartják az 1100. előadást. A hazai színjátszás történetében rekordot döntöttek: ez az első magyar zenés játék, amely ugyanazon a játszóhelyen, ugyanabban a rendezésben túllépte az ezres szériát.

Máté Gábor és Horvai István tanítványaként végzett a főiskolán. Szabadúszóként kezdte a pályát, több kőszínháznál és alternatív társulatnál is feladatokat kapott. Majd két szombathelyi évad után öt éve tagja a Vígszínháznak. Színházi otthonáról mindig is szokatlan nyíltsággal beszélt, ahogy a világ egyéb dolgai kapcsán sem rejti el véleményét. Szerepformálásaiért az évad elején szakmai kuratóriumtól elnyerte a Story Érték-díját, az év végén pedig a Vígszínház társulata szavazta meg számára a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, elismerésül az Össztánc és az Istenítélet (A salemi boszorkányok) című előadásban nyújtott alakításaiért.

Bizony, Király, közelebbről Lajos. Ő az egyik főszereplője a szilvásváradi Erdészeti Múzeum szerteágazó kiállításának. Nem véletlenül, hiszen az egykori erdészlakban (mely most a múzeum épülete ott a Szalajka-völgyben, iramodásnyira a pisztrángnevelőtől) élt és alkotott 1928-tól 1949-ig, előbb mint erdőgondnok, majd mint az egész Pallavicini-erdőbirtok vezető főmérnöke.

Cserna-Szabó András író a 168 Óra e heti számában köszönti Bereményi Géza írót 70. születésnapján. Részlet az írásból:

A Magyar Filmkritikusok Díjának pénteki átadásán tarolt a Saul fia; Nemes Jeles László alkotása a fődíj mellett további négy elismerést vitt el a tavalyi filmtermés legjobbjainak kiosztott tizennégyből.

Az idei magyar sajtófotó-pályázat nyerteseiről a napokban döntöttek. Professzionális és amatőr fotográfusok is versenyeztek. Összesen 240-en pályáztak. Olyan képeket is be lehetett küldeni, amelyek nem jelentek meg a sajtóban. A kódokkal ellátott, 7029 darab képről titkosan szavazott a magyar és külföldi szakemberekből álló zsűri.

Életének 68. évében elhunyt Németi Rudolf költő, műfordító, a 168 Óra olvasószerkesztője.

A fotó a darab 1100. előadásán készült a Pesti Színházban 2016. január 28-án.

A Saul fia című film rendezője és producerei is elhatárolódtak a Jüdische Allgemeine nevű németországi lap online változatán „Magyarország nem normális ország” címmel megjelent Nemes Jeles-interjú tartalmától.

Hogy az élet valamiféle habostorta lenne, ezt Tarantino sohasem állította. Ő ugyanis egy tapintatlan rendező, a kivert fogak és kiontott belek ábrázolásának bajnoka. Ebben a filmben is szétlőtt fejeket, emeletes bűnöket mutogat. Azt üzeni a történettel: Waterloo sem volt elég, a hős vértől pirosult gyásztéren egyesek még markecoltak is.

Gábor Andornak tetszene ez a könyv. Nekem is tetszik persze, de nekem könnyű, én régi Maros András-rajongó vagyok, ha nem jelenik meg év végére, akkor is ezt kértem volna a Jézuskától.