Aki sosem járt a helyszínen, az is megbízhatóan tudja felidézni a klasszikusokból, hogy Prága „arany” és „száztornyú”, van öreg hídja a Moldva felett, van vára, amelyet Hradzsinnak neveznek. Aranycsinálói külön utcácskában őrizték titkukat. Hires a tágas és lejtős Vencel tér, szépek a lábasházak, márkás a sonka. Békebeli a világ errefelé. A Vitus sem tánc itt, hanem templom.

Az látszik erősen a Szépművészeti Múzeum megszokottan szenzációs új kiállításán (Degas-tól Picassóig, a cím nem pontos, de épp eléggé figyelemfelkeltő, valójában a Moszkvai Puskin Múzeum külföldi – tkp. francia vagy francia kötődésű – képeiről van szó, melyek a tizenkilencedik század utolsó harmadában és a huszadik század elején születtek, s oroszországi magángyűjteményekből államosítódtak), hogy textilgyárosnak lenni jó dolog volt a századvégi Oroszországban.

Sosem mondott nemet igazi színházcsinálóknak. A Thália Színház nagy sikerű Sírpiknik előadása mellett mostanában látható volt a Bárkában vagy Lukáts Andor rendezésében a Sanyi és Aranka Színházban. De pályafutása során inkább vidéken játszott, ezért az is igaz: időnként újra „felfedezte” a szélesebb publikum. Miközben sosem felejtették el. Március 15-én vehette át a Kossuth-díjat. SZTANKAY ÁDÁM írása.

Mire jó a testvérvárosi kapcsolat: az elmúlt évek egyik legrangosabb kiállítását mutatják be Nagykanizsán. Az aranykincsek egy több mint kétezer éve letűnt világról mesélnek – írja a műemlékem.hu.

A „magyar hisztériát”, a „nyolcéves háború” fázisait, hadmozdulatait még nem próbálták ilyen sokféle nézőpontból, a tudományos beszédmódok között kötetlenül mozogva ábrázolni.

Kenyeres Bálint A REPÜLÉS TÖRTÉNETE című rendezése elnyerte a Saguenay-ban megrendezett nemzetközi rövidfilmfesztivál fődíját - tudatta közleményében a Magyar Filmunió.

A Forsense kutatásában a Lehet Más a Politika társadalmi pozícióját és a választási szereplésének esélyeit vizsgálta.

Minden idők legsikeresebb filmje, az Avatar április 28-án jelenik meg DVD-n és Blu-rayen.

Szinte hihetetlen, hogy a nyomorgó ötvenes években Kati Marton papáját, dr. Márton Endrét hagyták a Szervek egy fehér amerikai Studebaker kabrióban pompázni. Csaba utcai villájukba nem telepítettek társbérlőt, két telefonvonalat is birtokolhattak, tellett a családnak cselédlányra és francia nevelőnőre. Szakmájuk gyakorlása közben a szülők (az apa az AP-t, az anya a UP hírügynökséget tudósította) nagyvilági életet éltek, diplomatákkal, külföldi újságírókkal ápoltak színes kapcsolatokat.

Anna Mari Habermann Milánóban élő, hatvanhét éves olasz orvosnő. Negyvenesztendős koráig úgy tudta: családja katolikus. Csak a szülei halála után derült ki véletlenül: édesapja magyar zsidó volt, akinek előző házasságából született fia Magyarországon maradt, s tizenöt évesen – valószínűleg – Auschwitzban pusztult el. Anna Mari apja soha nem beszélt lányának a családi-történelmi tragédiáról. Az orvosnő néhány évvel ezelőtt házának padlásán találta meg azokat a fényképeket és leveleket, amelyeket féltestvére, Hábermann Tamás 1936 és 1944 között küldött Olaszországba édesapjának. A fotókból, levelekből fakszimilekötetet állítottak össze, amelyet Tamás könyve címmel jelentetett meg a Kieselbach Kiadó. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

A Kresz Albert fotóművész vezette zsűri március 11-én ült össze, hogy kiválassza a négy győztes képet a több száz közül, amelyet a január 30-i kastélyfotózáson készítettek a pályázaton részt vevők.

Ha azt a feladatot kapnám, hogy Zenei tréfák címmel írjak dolgozatot, először Leopold Mozartot említeném.

Nincs recept arra, hogyan neveljünk boldog embert. Csak sok tapasztalat, összefüggés, megfigyelés, ismeret nyomán kezdhetünk errefelé keresgélni.

Ezúton tudatom a nagyra becsült olvasóval, Budapest székesfőváros és Magyarhon lankadatlan zeneszerető közönségével, hogy a napokban volt kettőszáz éve Frédéric Chopin születésének.

A válság emberek ezreinek sorsát lehetetleníti el, a krízis új s újabb zsákutcákba löki bele őket. Az elbocsátottak bizonytalan jelenét némi szenteskedő szósszal próbálja túlélhetővé tenni a vándorló ítélet-végrehajtó, e film főhőse és címszereplője, Bryan, akinek az a foglalkozása, hogy foglalkozásnélkülivé teszi a dolgozókat. Ebből áll a munkája. Ő olvassa a névsort, mint Tuskó Hopkins.