A másságról és az elfogadásról szól a Vígszínház Hegedűs a háztetőn-előadása, melyet kettős szereposztásban mutat be a teátrum pénteken, illetve szombaton – mondta el az MTI-nek Eszenyi Enikő.

Megszokhattuk már, hogy Kováts Kriszta időről időre valami szokatlannal rukkol elő. Nem is, kezdjük elölről: mindenekelőtt azt kell konstatálnunk, hogy egyáltalán előrukkol. Hogy ebben a finoman szólva nem kultúrabarát világban rendre létrehoz valami új produkciót, dalestet, színdarabot, beszélgetősorozatot, kamaradrámát, hol ezt, hol azt.

Öt éve nem nézte ennyi amerikai az Oscardíj-átadó gálát, mint vasárnap este: A bombák földjén című háborús dráma és a mozikban kasszasikert arató Avatar című film párbaját 41,3 millió kíváncsi szempár követte figyelemmel a tévéképernyő előtt.

„Kedves barátok, ismerősök! Ennek a kiállításnak a tervezésekor leggazdaságosabbnak és legkézenfekvőbbnek az tűnt, hogy a rendelkezésemre álló négy hétre beköltözöm a pincegalériába. Ez idő alatt a tér kiállításkész és látogatható, de benne nem egy lezárt anyag, hanem munkakörnyezetem, befejezett vázlatok és befejezetlen munkák láthatóak, amelyeket a pincegalériához illő fehér színükön kívül csupán az kapcsol össze, hogy éppen dolgozom rajtuk.”

A Szegedi Szabadtéri Játékok az idén egy helyi jubileumhoz is kapcsolódik: május 22-én százéves a város lapja, a Délmagyarország. Ebből az alkalomból Ákos fellépésével rendeznek szuperkoncertet, ami a Játékok idei programjában a “nulladik” nap lesz. A Dóm téren négy új produkció és egy opera-operett gálaest várja még augusztus 22-ig a nézőket.

A Duna Művészegyüttes legújabb előadása 2010. március 12-én 19 órakor ismét látható a Művészetek Palotájában.

Miskolc eséllyel indult öt éve az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért. Az utolsó körben mégis Pécsé lett a cím. Ám Miskolcon nem állt meg az élet. A mostani, február végi tizedik Miskolci Kocsonyafesztivál Európa bármelyik nagyvárosának meghatározó kulturális eseménye lehetett volna. Hiszen az évek óta különböző tematika köré szerveződő rendezvény többről szól, mint egy tál ízes lében dermedt húsról. SZTANKAY ÁDÁM írása.

Az idei Berlinale a hatvanadik volt. A szociológus évek óta visszatérő vendége a nemzetközi filmmustrának. Most is naplóban jegyezte föl gondolatait a 168 Óra számára. Társadalomtudósként az új filmekből kirajzolódó ideológiák, világképek érdekelték.

A békebeli szörnyűségek filmje, a cannes-i Arany Pálma, az Európai Filmdíj (legjobb film, rendezés, forgatókönyv), a torontói fesztivál díjazottja, a Golden Globe és más kitüntetések után még két Oscarra is jelölve.

A filmszemlén a legjobb férfialakításért járó díjat nyerte Dyga Zsombor Köntörfalak című filmjében nyújtott játékáért. Sajátos karakterét azóta elemzi a média: miként lehet egy buffó ennyire sokszínű? Mintha nem is akadtak volna elődei, akik hasonló adottságokkal játszották végig a színi irodalom legváltozatosabb karaktereit. SZTANKAY ÁDÁM írása.

Jancsó Miklós életművének olaszországi kapcsolataiba, ha „áttételesen” , de én is beletartozom. Rómában, a Magyar Akadémián láttam először 11 évesen Jancsó-filmet, mindjárt a Szegénylegényeket – nem mondom, hogy nem volt kicsit túl korán – amelyet Olaszországban I disperati di Sandor (Sándor reményvesztettjei) címmel forgalmaztak.

Emlékszem, milyen képtelen dolognak tartottam, amikor első munkahelyemen jóindulatúan figyelmeztettek, ne beszéljek összevissza meggondolatlan dolgokat, mert szavaimat a vállalati besúgó jelenteni fogja az elhárításnak. Elképzelhetetlen, hogy ez a szegény ország ilyemire pénzt pocsékoljon, gondoltam akkor. Hogy minden cégnél, üzemnél, hivatalnál és üzletnél tartson valakit, aki besúgja a többieket – egy ekkora apparátus mozgatása milliárdokba kerül, és semmi értelme sincs. Ha az ország vezetői tudni akarják, milyen a hangulat az országban, sétáljanak végig a Váci úton, vagy üljenek be egy kocsmába. Mindenki jobban járna.

A Munkácsy-díjas festőművész kiállítása március 5-éig látható a Bartók 32 Galériában. Monumentális olajképek után most akvarellekkel keresi újabb alkotói útjait. A művész azt mondja, képeivel sohasem politizál, de attól még emberi kötelessége tiltakozni a gyűlölet és a kirekesztés ellen. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

Heltai Jenő verse jutott eszembe, amelyet a Kerepesi útról írt: hogy olyan az, mint maga az élet. Az ember háromszor megy végig rajta, hisz elején a kórház, közepén a színház, végén a temető. Az út persze ugyanaz, csak mi változunk közben, nem is keveset.

Van aki a regényre esküszik, és meg nem nézné a belőle készült filmet, vagy ha mégis, megvetően nyilatkozik, hogy hát persze meg sem közelíti az alapművet... És van, akinek egyszerűbb, kellemesebb filmen befogadni egy történetet. Az ínyencek viszont egyforma lelkesedéssel vetik magukat mindkét változat élvezetébe. Nos ők most igazán szerencsések, mert két frissen megjelent könyvnek a filmes feldolgozását is megnézhetik a mozikban. Új könyvek, új filmek!

A francia Oscar-díjnak számító César-díj idei nagy győztese Jacques Audillard rendező A próféta című börtöndrámája, amely kilenc szobrot nyert el a szombat este Párizsban rendezett gálán. A 13 jelölést követően ezt az alkotást találta a legjobb filmnek és a legjobb rendezésnek a francia Filmakadémia. A főszerepet alakító 28 éves Tahar Rahim pedig két Césart is átvehetett: a legjobb férfi reménységnek és a legjobb férfi alakításért járót. A párizsi Théatre de Chatelet színházban - immár 35. alkalommal - osztották ki a César-díjakat, amelyeket a francia filmes szakma közel négyezer képviselője húsz kategóriában ítélt oda az előző évben moziba került alkotásoknak.

Bagdadban vagyunk, törmelékek, üvegcserepek, autóroncsok, bombatölcsérek között. A főszereplő itt a kockázat. A bizonytalanság. Az időzítés kiszámíthatatlansága válik dramaturgiai elemmé. Feszültségnövelő adrenalinlöketté.