Egy sokszínű buffó

Még az e-mail címe is kedvelhető: ferielek@ – aztán egy szimpla szolgáltató. A keresztnév elöl – globalizálódik a világ –, de becézve és csupa kisbetűvel.

Semmi nagyzolás. Semmi cirkalom. Erős karakter, erős tehetség, aki a munkában hisz, az viszi előre.

Másfelől – ilyen a világ – Elek Ferencnek éppen bő ívű formái, ha úgy tetszik, kerekdedsége van sokat említve mostanában. Interjúkban olykor különlegességnek tuningolják buffóságát. Rácsodálkozva: annak ellenében, azzal együtt is tud mást játszani, mint ami így elvárható.

Sztori és jellem

Elek Ferenc szereti a tökéletes felépítményt. Szereti, ha van eleje, közepe, vége a történetnek, ha a figura sem széteső. Sztori és jellem: tartanak valahonnan valahová. Függönyre, végefőcímre összezárnak.

Kedvenc szerepe Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című darabjának Oszkárja. Az elején vesztesként indul az esetlen pasas, megcsalva, kiebrudalva a polgári létből. De aztán megkeményedik, és a végén visszaadja, amit kapott. Határozott és ellenállhatatlan. Elek Ferenc nem magas férfi, de két métert nő ültében, ahogy az öltözőben megidézi a figurát. Kitakarja vállaival a falon függő méretes tűzoltókészüléket is. Eltűnik a mosolygós holdvilágember. Vágóhídi szakmunkás hivatástudatával néz a szemembe. Nem vicces. Rémületes!
Egy időben body-buildernek készült. Tizennégy éves korában, amikor Arnold Schwarzenegger épp topon volt filmszínészként. Elek Ferenc ma már tudja: a maga részéről színjáték volt az is. Mint annyi más, sráckora óta.

Jellemábrázoláshoz sokféle minta adódott. Eleknek az első nevelőapját hívták. Vér szerinti atyja akkor disszidált, amikor édesanyja hat hónapos terhes volt a fiával. Kétéves lányát hagyta még itthon a buszsofőr, aki aztán bécsi viszonylaton ült volán mögé. Feri tizennégy éves volt, amikor először látta hazalátogató apját. Aki átlapozta gyermekei iskolai füzeteit, szólt néhány dicsérő szót, majd ígérte: hamarosan Ausztriában vendégeli őket. Pár hónap után újra vizitált, amikor nyitott az első pesti McDonald’s. Vendégelte ott lányát, fiát, és aztán nem látták többé. Tán azt gondolta: a szabad világból nekik ennyi is elég lesz. Elek Ferenc azt mondja: lezárt ügy. Csak annyit tesz hozzá: azóta is keresi az apafigurákat maga mellett.

Édesanyja virágkötő volt a nagymama Budafoki úti üzletében. Jól ment a bolt, amíg el nem szaporodtak a hasonlók. Akkor a mama kezdett portáskodni, takarítani.

A néző élvezi

Elek Feri máig érzi a borbélyüzletek gyantaillatát. Ott aludtak édesnővérével és két féltestvérével, míg édesanyjuk rendbe tette a műhelyeket éjjelente.

Ferinek volt egy második nevelőapja is, aki azért tűnt el a képből, amiért az első. Ők ketten nem országot váltottak, hanem mást. Mondjuk úgy: tudatállapotot, elég gyakorta.

Király utcai lakosként Elek Ferenc a hajdan nagy hírű Gorkij fasori általánosba került. Egyik tanárnőjének javaslatára lépett be a Cilinder gyerekszínpadhoz.

A Kádár-korban virágzott a gyermek- és ifjúsági filmipar. A szereplőválogatók könnyen rátaláltak a játékos kedvű ducira a kölyöktársulatnál. Elek Feri fesztelenül adta a sztorik kiskövéreit.
A szakmai fogások egy részét mozikban leste el. Édesanyja hétvégeken a Vörös Csillag filmszínház nyolcórai matinéira is befizette. A Nevem senkit huszonhétszer látta.

Persze a tematikájukban Timur-gyökerű honi pajtástörténetekben cowboyok nem játszottak. De bizonyos alapkarakterek ősidők óta változatlanok.

A Szomszédok sorozat Kozma Jocójának szerepére a fasoriban „fedezték fel”. Osztálytársa volt a forgatókönyvírónak, Polgár Andrásnak a lánya. Elek Feri a teleregényben Julcsi legjobb barátját adta.

Az elitiskolában és a nagynevű színészek között is fesztelenül „mozgott”. Mindig tudta: van miért büszkének lennie az édesanyjára. Édesanyja is büszke a fiára. Szereti abban a darabban is, amelyet nem ért pontosan.

A fasori általános után Elek Feri mégis gépészeti szakközépiskolába ment, hogy rendes szakmát tanuljon. Sok jóval mégsem kecsegtetett a dolog. Egyik mestere úgy összegezett: jobb lett volna cukrásznak állnia, mert ott meg lehet enni a selejtet.

Érettségi után gépműhely helyett a Nemzeti Színház Stúdiójába jelentkezett. Ivánka Csaba és Csernus Mariann vette fel. Szélyes Imre és Császár Angela lettek a tanárai. Még frissen végzett gépészként, majd elsőéves stúdiósként kétszer jelentkezett sikertelenül a színművészeti főiskolára. Nem volt könnyű megélnie a kudarcot. De belátja: szorongva, megfelelési kényszerrel – borítékolva volt a bukta. Olyan tétet érzett, amilyet korábban nem. A Nemzeti Stúdiójában eltöltött két év aztán elég volt ahhoz, hogy megértse: a játék – az játék.
A tét csupán annyi: önmagának kell megfelelnie. Ha az oké, a többi is rendben lesz. A jó pedagógus, az érzékeny rendező persze sokat segíthet az „önmegfelelésben”. A néző meg élvezi.

A Jóisten tenyere

Sikeres vidéki színháznál várta már szerződés, amikor harmadik kísérletre bekerült a színművészetire. Zsámbéki Gábor osztályába. Kibic könnyen mondja: tökéletes apafigura. Elek úgy fogalmaz: kiváló pedagógus. Látszólagos karaktere ellen játszatja őt Zsámbéki. Továbbá tanítani hívja osztályába Törőcsik Marit, Molnár Piroskát, Ascher Tamást, Iglódi Istvánt, Máté Gábort, Vámos Lászlót.

Elek Ferenc harmadévesen kezdte gyakorlatát a Katona József Színházban. Lassan tíz éve, hogy hivatalosan is tagja a társulatnak. Évről évre eljátszik egy-két szerepet, amely „idegen” a karakterétől. És amelyekben tökéletesen a helyén van. Amikor meg elnyeri a filmszemle legjobb férfiszínésze díját – filmes feladatai több tucatot tesznek ki –, a média emberei hirtelen rácsodálkoznak sokszínűségére. Pedig évek óta játszik már alternatív társulatokban is, olykor mozgásszínházi produkciókban.

Színészi hitvallása egyszerű: imádja csinálni. Addig is elvonulhat a világ őrületei elől. Amelyeket persze pontosan lát: a politika tébolyait, a társadalom valós és metaforikus nyomorait. Nem dolga, hogy pódiumon kívül kommentálja. Hitele is bánná színészként.

Szabadidejében négyéves fia a hobbija. Szereti nézni, ahogy a srác átéli a játékait. Elek Ferinek szakmai barátságai nincsenek, csak jó viszonyai. A Köntörfalak rendezőjével is hasonló a kapcsolat. Pedig nem először játszik Dyga Zsombor-filmben, elsőre a Tesókban kapott tőle szerepet. A díjnyertes film figuráját pedig a direktor egyenesen Elekre írta. Mégsem volna elegáns túl jóba keveredni azzal, aki szerződteti, számol vele. Ez is ilyen egyszerű.

Elek Feri legjobb barátja máig egy hajdani fasori srác. Foglalkozása szerint lapterjesztő, de mindenről tudnak dumálni.
Édesnővére bírósági tikár. Két féltestvére közül az egyik pék.

A másik jós. Komoly jós, ismert emberek is keresik. Ám Elek Feri még nem mondatott jövendőt magának, nem is tervezi. Mert esetleg – csak úgy ösztönösen – elkezdené követni a jóslatot. És a végén még kikerülne onnan, ahol van. Lényegében és mindenekfelett: a Jóisten tenyeréből.