Az Amerikai Operatőrök Társáságának (ASC) tekintélyes folyóirata, az American Cinematographer áprilisi számában az Erdély Mátyás által fényképezett A repülés története című Kenyeres Bálint-filmet méltatja - írja közleményében a Magyar Filmunió.

A Bauhaus ma hívószó az építészetben, az iparművészetben, a műtárgy-kereskedelemben. És persze a lakáspiacon: internetes ingatlanportálok kiemelten jegyzik a Bauhaus-házakat. Gondoljunk csak, mondjuk, az Újlipótváros vagy a Margit körút lapos tetős bérházaira, a pasaréti Napraforgó utcai villasorra – ők e stílus védjegyei. Ám azt kevesen tudják: vidéken Pécs a Bauhaus központja. A baranyai városhoz hét olyan művész kötődik, akik közül többet is a Bauhaus-iskola legnagyobbjaiként tartanak számon. Idén Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában nemzetközi konferenciákkal, monográfiákkal s egy átfogó nagykiállítással emlékeznek világhírű „bauhauslerjeikre”. HERSKOVITS ESZTER írása.

Olyan, mintha folytatásos történetet írnék. Legutóbb egy francia repülőről és íróról (Antoine de Saint-Exupéryről), akit egy német pilóta – utóbb őszinte sajnálatára – lelőtt. Most pedig arról a politikusról, aki a sikeres vadászrepülőt kitüntette a vaskereszt lovagkeresztjével. Göringnek hívták.

Népekről szóló közhelyek között mindig is fontos szerep jutott annak a kritériumnak, hogy milyen a viszonya a harchoz, az erőszakhoz, a háborúhoz. Bár jól tudjuk, hogy minden klisé sántít, az olaszokat aligha sorolják a „katonás”, „vasfegyelmű” népekhez, sőt, inkább úgy tekintenek rájuk, hogy lelkük mélyén utálják a drillt, a hadsereg rideg esztelenségét és mindent ami ehhez kötődik.

Bármennyire elszomorító is, hosszú-hosszú hetek, de lehet, hogy hónapok óta nem tudok magammal foglalkozni. Nem érdekel az idő, nem érdekel a haza, fütyülök a holnapra. Nem nyugtalanít semmi, és már nem izgatom magam: nem tudok cikkecskét kanyarítani az életemből. Még egy rövidke írás erejéig sem tudok magamra koncentrálni.

Koltai Lajos rendező-operatőr úgy tűnik, unokázik, kutyázik, nyugisan telnek napjai. A látszat csal. Mindeközben ugyanis lázasan tárgyal, számos filmötletet próbál nemzetközi koprodukcióban tető alá hozni.

Soha ennyi eredeti Caravaggio-művet nem állítottak még ki egyszerre, egy helyen, mint a szombaton, február 20-án Rómában a Scuderie del Quirinale palotában nyílt tárlaton, amellyel az itáliai barokk festészet zsenije halálának 400. évfordulójára emlékeznek, dacolva az alkalom szülte konkurenciával.

Mogyorósi Gézát nem kell bemutatni lapunk olvasóinak, hiszen évtizede jelennek meg nálunk (is) Németországból küldött tudósításai.

Török film kapta a berlini nemzetközi filmfesztivál, a Berlinale fődíját, az Arany Medvét szombat este. A Werner Herzog német rendező vezette nemzetközi zsűri a török Semih Kaplanoglu, Honig (Méz) című filmjét részesítette a legnagyobb elismerésben. A film egy anatóliai gyermek életén keresztül a környezetre leselkedő veszélyeket mutatja be. Az idén 60 éves Berlinale történetében 46 év óta először kapott török film ismét Arany Medvét. A nemzetközi zsűri a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét a svájci házi őrizetben lévő Roman Polanskinak ítélte, a The Ghost Writer (Szellemíró) című filmjéért.

A visszhang ismeretében felajzva ülünk be a nézőtérre: feszült, dialógusra épülő, mai drámát fogunk látni. Sorsunk a hősökével együtt teljesedik be: más emberként fogunk kijönni a moziból.

Montalbano felügyelő alakjának megteremtője, Andrea Camilleri kétségkívül a legsikeresebb író ma Olaszországban. Könyveit millió számra veszik, holott még az úgynevezett „best-sellereket” is legtöbbször ötszámjegyű eladási példánnyal jegyzik. A veterán író most már azt is megengedheti magának, hogy új könyvét nem hagyományos kiadónál, hanem egy újraindult irodalmi folyóirat mellékleteként publikálja.

Utoljára pár éve adott ki saját lemezt Durms Poetica címmel.
De azóta is rendszeresen koncertezik itthon és szerte Európában. Zenei, zeneszerzői és zenepedagógusi munkásságát díjazták már a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével is. Számos formációban játszotta a dzsesszt, pergette a dobokat. Másféle brancsnak sosem volt tagja. Nemrég koncerttel ünnepelte hatvanötödik születésnapját, a szűkszavú beharangozás ellenére is népes közönség előtt a Művészetek Palotájában. SZTANKAY ÁDÁM írása.

Kőszáli profi itt mindenki: pontosan tudja és még pontosabban teszi a dolgát. Az író, a rendező, a színész, a díszlet- és a jelmeztervező, az ügyelő és a néző egyaránt.

Horváth Kornél a Nehéz Zene blog szerint a világ egyik legjobb ütőhangszerese. "Az pedig egészen biztos, hogy itthon nem találunk nála jobbat" – írta a zenei szakblog. Az alábbi videón egy egzotikusnak tűnő, de csak egy évtizede kreált ütőhangszert, a hang drum-ot szólaltatja meg – nem alapfokon.

Volt egyszer egy filmmusical. Chicago volt a címe. Rendezte Rob Marshall. Remekül. Volt egy másik film, Nyolc és fél volt a címe. Fellini rendezte. Világsiker, klasszikus. De annyira, hogy ebből is írtak egy musicalt, játszották a Broadwayn.

Márciustól egy egyedülálló, virtuális kiállításon lesz látható az eddigi egyik legteljesebb gyűjtemény, amely az európai romák történetéről és kultúrájáról készült.