Zenei tréfák

Pontosabban Gyermek-szimfóniáját Gidon Kremer és a Kremerata Baltica zenekar közös lemezéről. Amelyen mai, elektromos gyermekjátékok, például nevető babák hangját építették be e régi darab hangzásvilágába. Vagy szólnék a kortárs komponista, Alexander Raszkatov 5 perc W. A. M. életéből című darabjáról, amelyben a szerző W. A. Mozart karakterében írt dallamokat modernizál.

Zenei tréfák cím alatt azonban írhatok két könyvről is. Az egyik a Muzsikusanekdoták – 1500 történet több mint 400 muzsikustól (Rózsavölgyi Kiadó). Amelynek címe (és alcíme) túlzó, mert a közölt szövegek nagy része nem „anekdota”, csak jópofa mondat, alkalmanként pedig olyan, amelyet az ember örömmel és gyorsan olvas, és még gyorsabban elfelejt.

Azután akad itt egy másik probléma is. Mostanáig úgy tudtam, hogy a mondás, amely szerint az életben mindent ki kell próbálni, kivéve a néptáncot és a vérfertőzést, Nádas szerkesztő úrtól származik. Itt meg azt olvasom, hogy Sir Thomas Beecham mondta.

Szerencsére csak elő kell venni a Nagyon komoly zenei kalauzt (Kerékgyártó György és Szűcs József munkáját), amely mindent elmagyaráz. Ebben a zenei tréfák gyűjteményében ugyanis néhány történet, vicc többször is előfordul, csak más főszereplésével. (A zeneszeretők ugyanis több hőssel ismerik.)

Egy helyütt, teszem azt, brácsás, máshol meg dobos a szenvedő alanya, célpontja ugyanannak a poénnak. De ettől még ez egy mosolyogtató, gyakran kacagtató gyűjtés, amelyik itt-ott vállaltan vaskos. Igaz, ha nekem kellene könyvet írnom Muzsikus- és szerkesztő-szólás-mondások címmel, könnyedén választanék Sir Thomas Beecham és Nádas Sándor szerkesztő úr közül.

(Silenos Könyvkiadó.)