Rekordokat döntöttek a kincskeresők júliusban

Svédországban, a brit Csatorna-szigeteken, rekord mélységben az Atlanti-óceánon, valamint Bulgáriában és Azerbajdzsánban is különleges kincsleletek kerültek elő az elmúlt hetekben.

2012. július 19., 18:08

Mélytengeri kutatók 48 tonna ezüstöt hoztak a felszínre az Atlanti-óceán északi részén. Majdnem 5 kilométeres mélységből emelték ki a nemesfémet, így mind a mélység, mind pedig az ezüst mennyisége alapján valószínűleg rekordot állítottak fel - írja az

Origo.

A 48 tonnás leletre az S.S. Gairsoppa nevű brit szállítóhajón bukkantak, amelyet egy német tengeralattjáró torpedózott meg, s amely 1941-ben süllyedt el. A nemesfémet a brit közlekedési minisztérium megbízásából emelték ki. A londoni kormány ugyanis hosszú évtizedekkel ezelőtt kifizette a károkat az 1941-ben megtorpedózott hajó tulajdonosainak, így az ezüst az Egyesült Királyság tulajdonát képezi. Az expedíciót végrehajtó cég a kincs értékének 80 százalékára tarthat igényt, leszámítva a költségeket.

Svédországban egy 16. században elsüllyedt hajó keltett nemrég feltűnést. A legendás hadihajóról, a Marsról régóta sejtették, hogy ezüstöt is szállíthatott a Balti-tengeren, Öland szigete közelében.

A tavaly megtalált hajóroncshoz most búvárok merültek le, és számos ezüstpénzt találtak.

A brit Csatorna-szigeteken egyikén, Jersey-n két amatőr kincsvadász évtizedek óta keresett régi pénzeket fémdetektorával. Mintegy 30 év után siker koronázta erőfeszítéseiket, és valódi kincstárra bukkantak: 50 ezer ezüst és bronz érme került elő.

Feliratokkal és képekkel díszítették azokat az aranymedálokat, amelyek Bulgáriában, a Fekete-tenger partjánál fekvő burgaszi régióban kerültek elő az elmúlt napokban. A Debelt községben talált leletek a római korból, a 2. századból származnak. A régészek szerint a római nyolcadik légió katonái hagyhatták hátra a kincseket.

Azerbajdzsánban is valódi kincsekre leltek a kutatók, amik azt bizonyítják, hogy az Agsu nevű település fontos kereskedelmi csomópont volt a XVIII. században.

Agsu egy tizennyolcadik századi város volt, ahol Gafar Jabiyev, az azerbajdzsáni tudományos akadémia Régészeti és Néprajzi Intézetének munkatársa végez ásatásokat. 2010 óta fürdőházat, egy nagyobb mecsetet, utcákat, fürdőmedencéket, lakóházakat és vízvezetékeket tártak fel. Kínából és Európából származó kerámiákra, fajanszokra bukkantak, de előkerült itt üvegáru Angliából, továbbá vas és réz használati tárgyak sokasága is. Eddig főleg réz- és ezüstpénzek mutatkoztak a helyszínen, most viszont 37 aranypénz is találtak.