A rossz alvás az Alzheimer-kór előjele lehet
Amerikai kutatók egérkísérleteik alapján megállapították, hogy az Alzheimer-kórt jellemző fehérjeplakkok első megjelenésekor alvászavarok kezdődtek az állatoknál – számolt be róla a BBC. Az Alzheimer-kór kialakulása közben, annak akár egy-két évtizedig is tartó kezdeti szakaszában az érintett embereknél még nem jelentkeznek memóriaproblémák, gondolkodásuk tiszta lehet egészen a betegség késői szakaszáig. Akkor azonban a kezelés már szinte lehetetlen, mert az agy egyes területei visszafordíthatatlanul károsodtak.
Ez az oka annak, hogy a kutatók világszerte keresik az Alzheimer-kór korai, még a tünetek felbukkanása előtti megállapítására alkalmas jeleket. Az egyik ilyen jelző lehet a béta-amiloid fehérje vérszintje, amely mind az egereknél, mind az embereknél 24 órán belül természetes módon hol emelkedik, hol csökken. Amikor azonban ez fehérjeplakkokat képezve kirakódik az agyban, végleges károsodást okoz, írja az
Index.A St. Louis-i Washington Egyetem kutatói a Science Translational Medicine című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányukban egereken vizsgálták, hogy milyen látható jelei vannak annak a folyamatnak, amikor az agyban kirakódnak a fehérjeplakkok. A kísérletekben az éjszakai egerek szokásuk szerint nappal óránként 40 percet aludtak. Amikor azonban a fehérje agyi lerakódása megkezdődött, az egerek alvási szokása megváltozott, óránként 30 percre csökkent az alvással töltött idejük.
„Ha az alvási rendellenességek ilyen korán elkezdődnek az emberi Alzheimer-kórnál is, akkor ezek a változások könnyen azonosítható jelei lehetnek a betegségnek" – vélekedett David Holtzman, a kutatók egyike. Ugyanakkor elismerte, hogy azt még nem tudják, hogy az alvási rendellenesség mely formájára kellene odafigyelni az embereknél - az elalvási nehézségre, az átalvás problémájára vagy valami másra. Más szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy az egérkísérletek eredményei igen sokszor nem igazolódnak a humán próbák során, emberre való érvényességük korlátozott.
