Újabb sokkoló tény a mikroműanyagról: mindannyian veszélyben vagyunk
Először mutatták ki a mikroműanyag jelenlétét az emberi agy szaglóközpontjában.
Korábban megírtuk, hogy az elmúlt időszakban több vizsgálat is mikorműanyag szilánkokat mutatott ki az emberi tüdőben, méhlepényben, a reproduktív szervekben, májban, a vesékben, a térd- és könyökízületekben, az erekben és a csontvelőben egyaránt. Ám az még a kutatókat is váratlanul érte, hogy a 2024 elején gyűjtött huszonnégy agymintából, átlagosan körülbelül 0,5 százalék műanyagot mértek. Ezzel egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a mikroműanyagok felhalmozódnak a kritikus emberi szervekben, beleértve az agyat is. Akkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a mikroműanyag hogyan jut el az emberi agyba. Szakemberek azonban megfejtették ezt a talányt is.
A brazíliai Sao Pauló-i Egyetem kutatói legalábbis 15 németországi és brazíliai elhunyt agyának vizsgálata után most azt feltételezik, hogy az apró műanyagrészecskéket az érintettek valószínűleg életük során lélegezték be – számolt be az eredményről a HáziPatika. Eredményeik alapján a koponya tövében lévő csontban, a rostacsont lemezében található lyukak átjáróként szolgálhatnak az orrjáratokban lévő műanyag részecskék számára. Ezzel a világon először mutattak ki mikroműanyagokat az emberi agy szaglóközpontjában.
Összességében persze fontos hangsúlyozni, hogy a mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt egészségügyi veszélyei még nem ismertek. A legújabb tanulmányok ugyanis csak most kezdik azt sugallni, hogy azok növelhetik a különböző állapotok, például az oxidatív stressz kockázatát, ami akár sejtkárosodáshoz és gyulladásokhoz, valamint szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. Egyes állatkísérletek pedig összefüggésbe hozták a mikroműanyagokat termékenységi problémákkal, különböző rákos megbetegedésekkel, az endokrin és immunrendszer problémáival, valamint a tanulás és a memória károsodásával is.
De micsoda pontosan a mikroműanyag?
A mikroműanyag az 5 milliméternél is kisebb műanyagdarabokat jelöli, amelyek rendszerint a műanyagok bomlása során, azok szerkezetének szétesésekor keletkeznek. A vegetáriánusok számára rossz hír, hogy ezek a részecskék nemcsak az állati eredetű élelmiszerekben találhatók meg, hiszen egy 2021-es kutatás szerint a gyümölcsök és zöldségek is elnyelhetik a parányi darabokat.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)