Demeter és a liberális Führer

„A miniszterelnök úrral találkoztam az elmúlt hetekben, és ugyanazt kérdezte, amit ön: bírom-e a támadásokat? Azt mondtam erre, ez a dolgom. Ő megjegyezte, ez kevés, élvezni kell. Úgyhogy most élvezem” – kezdte még tavaly június elején lapunknak adott interjúját Demeter. Azt sajnos nem tudjuk, most élvezi-e a támadásokat, minthogy kiadónknak küldött rövid üzenetében arra hivatkozva hárította el kérdéseinket, hogy munkáltatója, az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden nyilatkozatról letiltotta.

A mostani össztűzre okot adó publicisztikája már eltűnt, de az internet nem felejt: az origo.hu-n megjelent Sor(o)s című írása rendesen kiverte a biztosítékot. Miközben mondanivalója nem megy túl az évek óta mantrázott kormányzati paneleken – Soros György a keresztény, fehér, heteró és még ki tudja, milyen jelzőkkel illetett Európa eltörlésén munkálkodik –, de plasztikus hasonlatai annál inkább. „…Európa Soros György gázkamrája: a multikulturális nyitott társadalom kapszulájából árad a mérgező gáz, ami az európai életformára halálos; mi, európai nemzetek pedig arra vagyunk ítélve, hogy egymást eltaposva, egymásra mászva próbáljunk az utolsó korty levegőért küzdeni. […] A liberárják most a lengyeleket és a magyarokat akarják kizáratni abból a politikai közösségből, aminek tagjaiként még vannak jogaink. Mi vagyunk az új zsidók. […] Soros György a liberális Führer. A liberárja hadserege pedig szolgaibb módon isteníti, mint anno Hitlert a sajátjai.” (A reakciókról lásd keretes írásunkat.)

Azt nem lehet állítani, hogy Demeter most először hasonlítja saját – pártja, ideológiai fegyvertársai, Orbán Viktor – vélt vagy valós harcait a holokauszt borzalmaihoz. Még augusztusban a Facebook szerkesztési elvei ellen kelt ki, szintén publicisztikában, szintén az origo.hu-n, eképp: „Akárcsak dr. Mengele, megítéli a bevagonírozott embereket, és ránézésre, önkényes döntés következtében egyeseket a gázkamrába küld.”

Ahogy a november 22-én megjelent szövege sem, amelyben egyéni megvilágításba helyezi kedvelt történelmi időszakát – természetesen szintén az origo.hu-n: „…hol a búbánatban volt a Harmadik Birodalom nacionalista? Az Nagynémet Birodalom volt, és például a már akkor is (nahát!) renitens lengyelek ellen indított villám(blitz)gyorsasággal egy jogállamisági eljárást, aztán 44-ben jogállamilag meg tetszettek szállni minket is. És leginkább nacionalisták harcoltak a német birodalmi projekt ellen… Ma épp nem faji felsőbbrendűségről van szó, vagy a proletariátus forradalmáról, hanem morális felsőbbrendűségről. Jobban hangzik, de azért ismerős, valljuk be. Ahogy annak idején a Harmadik Birodalom projektjét nevezték Európának, úgy most ezt a morális felsőbbrendűségi projektet nevezik Európának. És amikor a németek azt harsogják, hogy több Európát, akkor nálunk bekapcsolnak a vészjelzők, mert abból általában több Németország lesz, a végén meg birodalom.”

Néhány nappal később a Karc FM rádióban pedig kijelentette: „A német népet leginkább a fegyelmezettség jellemzi. Amikor történelmük úgy kívánta meg, akkor nácik voltak, most pedig az ultraliberalizmus mögé állnak be, és mondják fel egyként az ideológiához tartozó kommunikációs paneleket.”

A származásuk miatt halálba küldött milliók és egy közösségi oldal profiljának pár órás letiltása közé húzott demeteri egyenlőségjel néhány hónapja még nem verte ki a biztosítékot, a főigazgató legutóbbi írására azonban megjelenése pillanatában több zsidó szervezet is reagált. Demeter azon melegében válaszolt is a szombati kritikákra. Írását – akkor még vállalva – egyebek mellett kijelentette: „…A jogállamiság gumifogalmával, a szolidaritás és tolerancia fogalmainak kiforgatásával minden olyan polgár veszélybe kerül, aki a zsidó-keresztény kultúrán alapuló több ezer éves európai életformát szeretné megőrizni. Ezt az életformát most támadják. Azzal, hogy például a lengyeleket és a magyarokat ki akarják taszítani az európaiak köréből (anélkül, hogy tudnánk, pontosan mit is értenek európai értékeken), gyakorlatilag azt a gesztust ismétlik meg, mint amikor a zsidókat előbb másodrendű polgároknak minősítették, majd kivetették őket a politikai közösség tagjai közül.”

Ám néhány órával később már ezt tette közzé: „Függetlenül attól, hogy mit gondolok az igazamról, és függetlenül attól, hogy az Alaptörvény által garantált vélemény- és szólásszabadságot, ahogy eddig is, ezután is védeni fogom, a Sor(o)s című publicisztikámat ezennel visszavonom. A Facebook egy Kertész Imre-idézet miatt letiltott három napra, onnan nem tudom törölni a posztot, tehát a Facebook-oldalamat törlöm. Abban igazat adok az engem kritizálóknak, hogy nácizni ma relativizálás, és a náci párhuzam akaratlanul is sértheti az áldozatok emlékét. A közeljövőben ehhez tartom magam.”

Minthogy az EMMI-utasításra hivatkozva Demeter nem hajlandó nyilatkozni, így nem tudtuk tőle megkérdezni: mekkora időtávot jelent a „közeljövő”? Ahogy azt sem: a „közelmúltban” – például augusztusban – miért nem tartotta ehhez magát? Avagy: amikor letelik a „közeljövő”, akkor mihez fogja tartani magát?

A kormányoldalról eddig csak Gulyás Gergely szólalt meg az ügyben, kerülve minden konkrétumot. A NER-szócsőnek tekintett pestisracok.hu-n azonban gyorsan felvázolták a hárítás irányát: „Ha valakit (a teljesség igénye nélkül) Vámos Miklós, Bajnai Gordon és Jámbor András küld el a fenébe, az elégedetten térhet nyugovóra, hiszen aznapra bizonyosan megcselekedte, amit megkövetel a haza. És szögezzük le, Demeter Szilárd semmi olyat nem mondott, ami miatt nem lehetne például közös ellenzéki képviselő-jelölt az országgyűlési választásokon.”

Utóbbi érv az ellenzék közös képviselőjelöltjére, Bíró Lászlóra utal. Bírót annak ellenére támogatta a teljes ellenzék, hogy a jobbikos politikus korábban nyíltan antiszemita kijelentéseket tett. Amikor zsidózó megszólalásai nyilvánosságra kerültek, elnézést kért. Ezzel támogatói lezártnak tekintették az ügyet, míg a kormányoldal részben erre építette – sikeres – kampányát.

De érdekesebb az idézet első fele: akit a kormánykritikusnak tartott értelmiségiek vagy ellenzéki politikusok támadnak, biztos, hogy jól végzi a dolgát. 2014-ben még az ellenzékiséggel aligha vádolható Professzorok Batthyány Köre is lemondásra szólította fel Seszták Miklós fejlesztési minisztert gyanús cégügyei miatt. Akkor – Seszták beszámolója szerint – Orbán azt mondta neki: tartson ki, „minél jobban támadják, annál biztosabb a széke”. 2016-ban Rogán Antal került elhíresült helikopterezése és a letelepedési kötvények körüli gyanúk miatt célkeresztbe. A miniszterelnök reakciója: minél jobban támadják Rogánt, ő annál jobban bízik benne.

Saját politikai krédójáról pedig egy 2015-ben kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint egyebek mellett azt mondta a kormányfő: „Azt tanultam meg az oroszokról az elmúlt hatvan évben, hogy a kívülről érkező nyomás náluk a vezetést stabilizálja, és nem destabilizálja.”

Orbán két tűz közé került: vagy tartja magát a kormánya által sokat hangoztatott, az antiszemitizmussal szemben meghirdetett zéró toleranciához, vagy kiáll a kultúrharc vezetésére kiválasztott embere, Demeter Szilárd mellett. Lapzártakor a parlament ülésén Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta: „Demeter elismerte hibáját”. Azaz: Demeter igazgató marad. / NR