Az amerikai és a francia elnök, valamint az Európai Bizottság elnökének hétvégi találkozója csak az első volt a rövidesen egymást követő csúcsok sorában. A világ vezető gazdasági hatalmaiban egyre inkább tudatosul az, hogy a globális pénzügyi rendszer jelentős átalakítása és újra szabályozása kikerülhetetlen mind a mostani válság minél gyorsabb leküzdéséhez, mind pedig a hasonló helyzetek megelőzéséhez a jövőben.

Hatalmasat zuhant a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten is, értéke 1.648,76 ponttal, 11,31 százalékkal csökkent, pénteken 12.928,70 ponton zárt. Az izlandi tőzsde és bankrendszer már összeomlott, s több elemző Magyarországot a szigetországhoz hasonlította.

Hiába minősítette sikeresnek az Országgyűlés elnöke a nemzeti csúcsot, valójában inkább süketek párbeszéde volt, mindenki megismételte azt, amit már korábban is többször elmondott. Még a legkisebb közös többszörösben sem tudtak egyetérteni, a Fidesz és a KDNP részéről pedig a szokásos dehonesztáló jelzőknél több nem is hangzott el. Pedig az általuk követelt azonnali nagy adócsökkentést még a feléjük húzó szakemberek sem támogatták. Egyben voltak közeli vélemények: az állami kiadásokat csökkenteni kell, de a hogyanról eltérően vélekedtek.

A vártnak megfelelően alacsonyabb növekedést és inflációt irányoz elő a jövő héten benyújtandó új költségvetési terv. A módosított számok reálisabbnak tűnnek, de a bizalmi válság hatásai kockázatot jelentenek. Gyurcsány Ferenc szerint a gazdasági szereplők támogatják, hogy az adócsökkentés helyett a stabilitásra kerüljön a hangsúly.

Sajátos költségvetési koalíció látszik létrejönni a parlamentben: az MSZP és az MDF közös csomagot terjeszt elő, amely szemben áll a szabad demokraták költési plafon javaslatával. Az ügy pikantériája éppen ez, mivel a jövő évi büdzsé elfogadásához a szocialista és a fórumos honatyák együttes szavazata is elegendő, az SZDSZ javaslatai így súlytalanná válhatnak.

Érdekes helyzet, amikor egy piaci előretörésre igyekvő tévécsatorna azért perel, hogy ne minősüljön országosnak. Ez a paradoxon persze csak látszólagos, valójában egy régóta húzódó pénzügyi vita áll a háttérben, valamint az, kell-e közszolgálati célú híradót sugároznia a Viasatnak, ami szintén igen költséges lenne számára.

Magyarországon nem kell tartani bankválságtól, a betétesek biztonságban érezhetik magukat - hangsúlyozta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Magyar Televízió Napkelte című műsorában.

Egy tegnap esti műsorban a Magyar Nemzeti Bank elnöke a pénzügyi válság magyarországi lehetséges hatásait elemezve kizárta az államcsőd lehetőségét, viszont a stabilitás megőrzését nevezte a legfontosabb feladatnak. Időközben az előző napi zuhanás után visszalengett az inga a világ értékpapírpiacain, és biztató jel az is, hogy az amerikai vállalati vezetők saját részvényeik nagyarányú felvásárlásába kezdtek.

Eddig is sejthető volt, de most is csak a pénzpiaci pánik csillapítására ismerte el a PM, hogy az idei államháztartási hiány sokkal jobb lesz a tervezettnél, és legfeljebb a GDP 3.4 százalékát éri el. Így reálisnak látszik a jövő évre a 2.9 %-os hiánycél, a kiadások stagnálását és némi bevételnövekedést feltételezve. Ez utóbbihoz járul hozzá, hogy a várt adócsökkentés a válságra való tekintettel elmarad.

A múlt heti elnökválasztási fiaskó után a mai rendkívüli ülés is kudarcba fulladt a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségében, miután az ellenzék által delegált tagok idő előtt távoztak. Az okokat a két fél eltérően magyarázza, csak abban értenek egyet, hogy lényegében semmiben sem értenek egyet.

A Bush-kormányzat által bedobott 700 milliárd dolláros mentőcsomag miatti első felháborodás után az európai államok is sorra hozzáláttak saját bankjaik mentéséhez. Világossá vált: az elmúlt nyolcvan év legnagyobb válsága a mostani, s bár a tűzoltás talán sikerül, a füstöt még sokáig szívjuk. Idehaza is. KRUG EMÍLIA írása.

A hazai vendéglátóipar a nyár végéig még úgy-ahogy tartotta a tavalyi szintet, szeptemberben azonban már egyértelmű visszaesés következett be, ami részben összefüggésben lehet a pénzpiaci válság hatásaival. Ezt figyelembe véve a jövő sem sok jóval kecsegtet, a fogyasztás prognosztizált általános visszaesése a turizmus és idegenforgalom területén is erőteljesen érződhet majd.

Néhány hete felelős vezetők még arról beszéltek, hogy minket alig fog érinteni a pénzpiaci válság, mára azonban világossá vált, hogy a térség országai közül alighanem mi szenvedjük meg a legjobban. A magas államháztartási hiány és a külső finanszírozástól való erős függés a kockázatos befektetői célpontok közé sorol minket, ráadásul jó terepet adunk a spekulatív támadásoknak is.

A bizonytalan pénzpiaci helyzet elsőként az autóipart sújtotta, a fogyasztók óvatosabb költése leginkább az új gépjárművek vásárlásánál érezhető. Az eladások az augusztusi mélypont után szeptemberben is csökkentek a tavalyihoz képest, ami nem biztató a gyártók számára. Szinte valamennyi nagyobb márka hosszabb-rövidebb időre leállítja a termelést, ami a magyarországi üzemeket és beszállítókat, sőt a magyar exportot is súlyosan érinti.

Immár a harmadik hónapja mutatja a gazdasági lassulás jeleit az ipar: termelése augusztusban is csökkent, igazolva ezzel a negatív várakozásokat. A külső környezet kedvezőtlen hatásai az elkövetkező időszakban is érződni fognak, ezért nem várható, hogy az ipar gyorsabb tempóra vált. Inkább arra van esély, hogy a GDP növekedése elmarad a várttól, sőt jövőre egészen minimális lesz, ha egyáltalán lesz. Az új tervszámokkal pénteken áll elő a kormány.

Akinek bármilyen közvetlen vagy közvetett érdekeltsége van a részvénypiacon és nem bróker, két lehetőség közül választhat: vagy naponta figyeli az árfolyamokat és hagyja, hogy állandóan kilelje a frász, vagy hagyja az egészet, és ha teheti, az elkövetkező legalább egy-két évben rá sem néz az egészre. A mozgások ugyanis tartósan hektikusak lesznek, a pillanatnyi hangulat és bizalom mértéke határozza meg őket, valamint az, melyik ágazatot mikor és mennyire érinti majd a recessziós hatás.

Mit tegyünk, ha titkos dokumentumot sodor a postaládánkba a szél? A 168 Óra stúdiójában Dorogi Katalin és Krug Emília.

Mintha kedvező irányba billenne át a hangulat a nemzetközi pénzpiacokon, immár a második napon világszerte drasztikusan emelkednek a tőzsdei árfolyamok. Bár korai még meghúzni a harangokat, de úgy tűnik, hogy a hétfői központi banki bejelentések nyomán a befektetők abban bíznak, hogy a pénzügyi válság túljutott a fordulóponton. Ehhez a vezető gazdasági hatalmaknak összességében mintegy háromezer milliárd eurónyi segítséget kellett felajánlaniuk.