Válság idején mindenki csodagyógyszert keres, a Greenpeace meg is találta: azonnal le kell mondani a hagyományos energiahordozókról és átállni a megújuló forrásokra. A gondolat jó, a gond mindössze annyi, hogy ehhez sok ezer milliárd dollárnyi beruházás kell. Ennek a fedezetének előteremtéséről a mostani pénzügyi helyzetben sajnos nem ír a környezetvédő szervezet tanulmánya.

Az IMF nem jótékonysági intézmény, az általa nyújtandó tízmilliárd euró körüli kölcsönkeretnek kemény feltételei vannak: drasztikusan csökkentenünk kell a költségvetés hiányát és módosítanunk a jövő évi terv alapszámait. Ezt a kialakult helyzetben egyébként is meg kellene tennünk, de a külső nyomás segíthet lenyeletni a békát a kormánypárttal és az ellenzékkel egyaránt. A válság kikényszerítheti azokat a változtatásokat is, amelyek szükségszerűek, de a politika mindeddig nem merte meglépni.

Többnapos vesszőfutás után levegőhöz jutott a magyar tőzsde és a fornt is. Az előbbit a nemzetközi korrekció nyomja felfelé, az utóbbit elsősorban a küszöbön álló IMF-megállapodás és a hozzá kapcsolódóhiánylefaragási szándék erősíti. A bizalom visszatértéről még messze nincs szó, arról majd akkor beszélhetünk, ha a külföldi befektetők ismét venni fognak magyar állampapírokat.

A reálgazdasági válság első komoly jeleként a zuhanó gépjármű eladások miatt lényegében a világ minden nagyobb autógyára termeléscsökkentést kénytelen végrehajtani, ami leállásokkal és elbocsátásokkal jár. Ez még csak a kezdet, mert a kereslet további csökkenése az egész iparág átalakulását eredményezheti és súlyos munkaerő-piaci gondokhoz vezethet.

A pénzügyi válság fokozatosan terjed át a gazdaság egyéb területeire is. Cikksorozatunk harmadik részében ennek várható következményei közül azt próbáljuk áttekinteni, mire számíthatunk mi itt, a magyar munkaerőpiacon, mely ágazatok szenvedhetik meg legjobban a recessziót. Jobb félni, mint megíjedni - készüljünk fel a nehéz helyzetekre is.

Az IMF és az Európai Unió egy időben siet megsegíteni hazánkat abban, hogy megelőzzük a vészhelyzet kialakulását a hazai pénzpiacokon. A hírek szerint a megállapodás már a hét végén megszületett, és még a héten aláírják az erről szóló dokumentumokat. A kormány bízik abban, hogy a rendkívüli hitelkeret felhasználására nem lesz szükség. Ez a befektetői reakcióktól függ: a hír növelheti a bizalmat, de újabb spekulációkat is elindíthat.

Csodák nincsenek, márpedig az lett volna a csoda, ha a magyar értéktőzsde megússza a kimaradt két kereskedési napon világszerte elszenvedett értékvesztést. Nem ez történt: a BUX ma reggel csaknem tíz százalékos eséssel nyitott, és a két nagyágyú, a Mol és az OTP kereskedését azonnal fel kellett függeszteni. A kilátások még rosszabbak: Tokió negyedszázados mélypontra került, tovább zuhannak az európai tőzsdék is. A forint egyelőre tartja magát.

Negyedszázada nem látott mélyponton nyitott hétfőn a tokiói értéktőzsde: irányadó mutatója, a 225 vezető részvényből számított Nikkei 7568,36 ponton állt a kereskedés kezdetén.

Mind több jel utal a legnagyobb világgazdasági erőcentrumok "mély és szinkronban zajló" recessziójára, amely valószínűleg már az előző negyedévben elkezdődött, áll a legújabb londoni előrejelzésekben, amelyek meredek idei amerikai és euróövezeti jegybanki kamatcsökkentéseket jósolnak. A citybeli elemzők véleménye eltér a magyarországi recesszió esélyeiről, de a magyar devizaadósság-törlesztést a megajánlott külső segítségek ismeretében nem látják veszélyben.

Oroszország a jelek szerint nem adja meg Izlandnak a Rejkjavík által kért négy milliárd eurós hitelt, vagy legalábbis nem az egész kért összeget, Izland pedig a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult pénzért - jelentette az orosz sajtó.

Bár még mindig kevesebbet vásárolunk, mint tavaly ilyenkor, a kiskereskedelmi forgalom elmaradása fokozatosan csökken. A legfrissebb, augusztusi adatok azt mutatják, hogy a reálbérek lassú emelkedése már a fogyasztás alakulásában is érződik. A kilátások azonban a pénzügyi válság miatt nem túl biztatóak, és az sem vigasztal, hogy az Európai Unió egészében hasonló a helyzet, mint nálunk.

A pénzügyi válság és annak kedvezőtlen hatásai valamennyiünket egyre erősebben érintenek, persze kit jobban, kit kevésbé. A magunk módján igyekszünk segítséget nyújtani ahhoz, hogy jobban felkészüljünk a várható következményekre. Tegnap a hitelezés megváltozott feltételeit próbáltuk összegezni, most a befektetési lehetőségekről, illetve azok megítélésének változásáról lesz szó.

Hirtelen és váratlan mértékű ugrással 8,5-ről 11,5 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank az irányadó kamatot. A forint védelmében tett lépés szakértők szerint rövid távon védelmet nyújthat ugyan a spekulációs támadások ellen, hosszabb távon viszont nem biztos, hogy eléri a kívánt hatást, mert a befektetőket most nem elsősorban a kamatszint befolyásolja. Ráadásul a magas kamat erősíti a magyar gazdasággal kapcsolatos recessziós félelmeket.

Már a tizenkétmillióhoz közelít a mobil előfizetések száma Magyarországon, ami egy tízmilliós országban szép teljesítmény. Ez is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a három jelenlegi mellé rövidesen újabb szolgáltatók jönnek, a tarifák pedig tovább fognak csökkenni részben az erősödő verseny, részben pedig a hatósági intézkedések miatt.

A magyar tőzsde ma sem tud kikeveredni a hetek óta tartó pesszizmusból, már reggel csökkenni kezdett. Annyi a különbség az előző napokhoz képest, hogy a nemzetközi piacok is - hátraarcot csinálva az előző napokhoz képest - folyamatosan lefelé mozognak. Szegény forintunkat fel-le rángatják, hol 280 felett, hol az alatt van az euróhoz képest, és ez a vitustánc még sokáig eltarthat.

Nem csupán a jövő évi költségvetést, de az idei prognozist is alaposan átírta a Pénzügyminisztérium. Az új számok már tükrözik a megváltozott körülményeket: az infláció, a növekedés, a beruházások és az export is alacsonyabb, a reálbér növekedése azonban magasabb lesz a vártnál. Ha a két évet összehasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy most még jobb nekünk, mint jövőre lesz.

A pénzpiaci válság igazi következményeit csak most kezdjük érezni. Fel kell készülnünk arra, hogy az előttünk álló elég hosszú időszakban sok minden megváltozik az eddigiekhez képest, és sajnos nem kedvező irányba. Hogy ne érjenek minket váratlanul a pofonok, igyekszünk röviden összefoglalni, milyen területeken és hogyan fogják érinteni a hétköznapi embereket, a vállalkozásokat a válság hatásai. Kezdjük a kölcsönfelvétellel.