Hol dolgozik? Nézzük, mire számíthat a válság miatt!
A pénzügyi válság fokozatosan terjed át a gazdaság egyéb területeire is. Cikksorozatunk harmadik részében ennek várható következményei közül azt próbáljuk áttekinteni, mire számíthatunk mi itt, a magyar munkaerőpiacon, mely ágazatok szenvedhetik meg legjobban a recessziót. Jobb félni, mint megíjedni - készüljünk fel a nehéz helyzetekre is.
Tudomásul kell vennünk, hogy a világméretű gazdasági recesszió elkerülhetetlen, a kérdés csupán annak mélysége és hossza. A negatív hatások ugyanis alapvetően két oldalról nyomják a reálgazdaságot: egyrészt a pénzforrások drasztikus beszűkülése, a hitelezés korlátozása és megdrágulása hátráltatja a normális működést, a beruházást és termelést egyaránt, másrészt pedig az állami és egyéb közösségi fejlesztési projektek visszafogása, valamint a lakossági fogyasztás csökkenése jelentősen szűkíti a felvevő piacokat. Mindez törvényszerűen szinte minden területen, a termelőszférát, a szolgáltatásokat és kereskedelmet is beleértve visszaeséshez vezet.
Ennek nyomán a vállalkozások túlélésre törekednek, alapjáraton működnek és maximálisan próbálnak lefaragni minden lehetséges költséget. Sokuknak még ez sem elegendő, a csődök számának megugrására számíthatunk. Ez súlyos hatással jár a munkavállalókra nézve: még a csődöt megúszó cégek is leépítésekre kényszerülnek, az elbocsátottak pedig ilyen helyzetben nem könnyen találnak más munkát.
Az elbocsátási hullám érthetően először a pénzügyi területet érte el. Amerikában és Nyugat-Európában már többezer alkalmazottat bocsátottak el, de a létszámcsökkenés egyes becslések szerint elérheti az 50-60 ezret. Mindez Magyarországon is érezhető lesz, a racionalizálás minket sem kerülhet el, már csak azért sem, mert a magyar bankok döntő többsége külföldi kézben van, az anyacégek pedig könnyebben építenek le a leányvállalatoknál, mint odahaza. Ez a lépéssorozat még előttünk van, de a magyar banki dolgozók a közeli jövőben létszámcsökkentésre számíthatnak .
A következő dominó az autógyártás és eladás. Ez az ágazat hazánkban közvetlenül és közvetve mintegy százezer embert foglalkoztat. Mivel az eladások a pénzpiaci válság hatására zuhannak, minden gyártó a termelés csökkentéséről döntött. Ez részben leállásokkal, részben pedig átszervezésekkel és elbocsátásokkal jár. Ez nálunk több ezer munkahely elvesztésével járhat, beleértve a nagy cégekhez kapcsolódó beszállítói vállalkozásokat is. Ugyanez várható az értékesítési területen: jelenleg nálunk 1100 autószalon működik, a forgalom visszaesésével ezek száma 10-15 százalékkal is csökkenhet. Bevétel-visszaesés várható a szervizeknél és a javítóknál is.
A hitelválság és beruházáscsökkenés áldozata lesz az építőipar. A nagy külső finanszírozási igény miatti likviditási gondok a megrendelések visszaesésével párosulva sokakat a padlóra küldhetnek, a túléléshez kapacitás és létszámcsökkentésre lesz szükség. Ez sokezer embert érint nálunk. A kereslet szűkülése szakértők szerint az elektronikai és híradástechnikai iparra is érzékenyen hat majd, racionalizálásra az ott dolgozók is számíthatnak.
Recessziós időszakban zuhannak a nyers- és alapanyagok árai, ezt már jó ideje látjuk. Az ezekhez kapcsolódó ágazatok sem számíthatnak sok jóra az elkövetkező időszakban, legfeljebb az vigasztalhatja őket, hogy náluk a visszaesés biztosan csak átmeneti, és a helyzet javulását ők fogják érezni először.
A mezőgazdaságot az ág is húzza, a túl jó terméshez most a kereslet csökkenése párosul, nem véletlen, hogy mélyponton vannak a felvásárlási árak. A gabona szinte eladhatatlan, a termelők egy része a jövő évi vetés finanszírozásával is bajban van. Rossz idők jönnek azokra, akiknek nincsenek megfelelő tartalékaik és kiszolgáltatott helyzetben vannak.
A fentieken túl minden olyan vállalkozás nehezedő feltételekre számíthat, amelyik főleg kivitelre termel. A fogyasztás nemzetközi méretű csökkenése potenciális piacukat szűkíti, és válsághelyzetben a külső beszállítókat szorítják meg először. Jól jöhet viszont nekik a forint gyengülése, mert versenyképesebb áron tudnak eladni. Kérdés azonban, hogy lehet-e erre hosszú távon bazírozni.
A kereskedelemben dolgozók sem lehetnek nyugodtak. A lakosság kevesebbet költ, a forgalom csökken, ezt az érintett cégek csak a költségek visszafogásával, valamint az árrést megnyirbáló vevőcsalogató akciókkal tudják ellensúlyozni. A létszámcsökkentés itt is elkerülhetetlen, jó esetben megúszhatják keresetcsökkenéssel. Szakértők szerint főként a műszaki, lakberendezési és ruházati cikkek eladásában érdekelteket fenyegeti veszély.
Végül, de nem utolsósorban a különböző szolgáltatásokat nyújtók is többé-kevésbé tapasztalni fogják a kereslet visszaesését. Itt óriási különbségek lehetnek az egyes területek, és azon belül is a vállalkozások között. Azok járnak várhatóan a legjobban, akiknek kialakult és stabil ügyfélkörük van. Jóslatok szerint a vendéglátásban érdekelteket viselheti meg leginkább a válság, de őket sem egyformán.
Lehet, hogy így összegezve sokkolónak tűnik a fenti kép, viszont ne feledjük, a gondok átmenetiek lesznek. Az főként rajtunk kívül álló tényezőktől függ, hány szűk esztendőre számíthatunk. Az elemzők többsége két-három évet jósol, bízzunk benne, nem lesz hosszabb. Ehhez nálunk az is kell, hogy a válsághelyzetet kihasználjuk a szükséges átfogó reformok előkészítésére és a szükséges lépések megtételére. Ha ez elmarad, a jövőben is a magyar marad a legkiszolgáltatottabb gazdaságok egyike.
