A világ értéktőzsdéi némileg megnyugodni látszanak, általános az emelkedés az árfolyamoknál. Nálunk a helyzet más, úgy tűnik, továbbra is ránk jár a rúd: bár a BÉT ma reggel némi emelkedéssel nyitott, a folytatás - akárcsak tegnap - bizonytalan. A forint óriási kilengésekkel tovább gyengült és már 273 felett jár az euróval szemben. Az MNB beavatkozása még a nap folyamán biztosra vehető.

Az MNB a várakozásoknak megfelelően nyolc és fél százalékon hagyta az irányadó kamatot, elnöke pedig ismételten állást foglalt az adócsökkentés helyett a kiadások visszafogása mellett. Megerősítette: a jegybank kész beavatkozni a forint árfolyamának védelmében, ha az a stabilitási pályát veszélyeztetné. Keddtől a bankok fedezethitelre is pályázhatnak.

Mi kell ahhoz, hogy egy márkához ragaszkodjanak az emberek? A felmérések alapján állandó megújulás és kreativitás, persze a fogyasztók elégedettsége is elengedhetetlen. A legfrissebb kutatások alapján az internet csillaga, a Google vezet a használók megtartásáért folytatott küzdelemben, de jól állnak a kozmetikai cégek is.

Augusztusban kezdett magára találni az építőipar, termelése az előző hónapokhoz képest növekedett, bár az előző évitől még elmaradt. A kedvező trendet azonban megállíthatja az időközben kibontakozott pénzügyi válság, a hitelszűke és a beruházások visszafogása, ami különösen érzékenyen érinti ezt az ágazatot.

A pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére a kormány egyebek mellett a devizában eladósodottak védelmében is fel akar lépni, a konkrétumokról szerdán fognak dönteni. Az érintetteknek azonban érdemes meggondolniuk, élni akarnak-e egyáltalán ezzel a segítséggel, mert könnyen rosszabbul járhatnak, mint hogyha mindent hagynak a régiben.

Az amerikai és a francia elnök, valamint az Európai Bizottság elnökének hétvégi találkozója csak az első volt a rövidesen egymást követő csúcsok sorában. A világ vezető gazdasági hatalmaiban egyre inkább tudatosul az, hogy a globális pénzügyi rendszer jelentős átalakítása és újra szabályozása kikerülhetetlen mind a mostani válság minél gyorsabb leküzdéséhez, mind pedig a hasonló helyzetek megelőzéséhez a jövőben.

Hatalmasat zuhant a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten is, értéke 1.648,76 ponttal, 11,31 százalékkal csökkent, pénteken 12.928,70 ponton zárt. Az izlandi tőzsde és bankrendszer már összeomlott, s több elemző Magyarországot a szigetországhoz hasonlította.

Hiába minősítette sikeresnek az Országgyűlés elnöke a nemzeti csúcsot, valójában inkább süketek párbeszéde volt, mindenki megismételte azt, amit már korábban is többször elmondott. Még a legkisebb közös többszörösben sem tudtak egyetérteni, a Fidesz és a KDNP részéről pedig a szokásos dehonesztáló jelzőknél több nem is hangzott el. Pedig az általuk követelt azonnali nagy adócsökkentést még a feléjük húzó szakemberek sem támogatták. Egyben voltak közeli vélemények: az állami kiadásokat csökkenteni kell, de a hogyanról eltérően vélekedtek.

A vártnak megfelelően alacsonyabb növekedést és inflációt irányoz elő a jövő héten benyújtandó új költségvetési terv. A módosított számok reálisabbnak tűnnek, de a bizalmi válság hatásai kockázatot jelentenek. Gyurcsány Ferenc szerint a gazdasági szereplők támogatják, hogy az adócsökkentés helyett a stabilitásra kerüljön a hangsúly.

Sajátos költségvetési koalíció látszik létrejönni a parlamentben: az MSZP és az MDF közös csomagot terjeszt elő, amely szemben áll a szabad demokraták költési plafon javaslatával. Az ügy pikantériája éppen ez, mivel a jövő évi büdzsé elfogadásához a szocialista és a fórumos honatyák együttes szavazata is elegendő, az SZDSZ javaslatai így súlytalanná válhatnak.

Érdekes helyzet, amikor egy piaci előretörésre igyekvő tévécsatorna azért perel, hogy ne minősüljön országosnak. Ez a paradoxon persze csak látszólagos, valójában egy régóta húzódó pénzügyi vita áll a háttérben, valamint az, kell-e közszolgálati célú híradót sugároznia a Viasatnak, ami szintén igen költséges lenne számára.

Magyarországon nem kell tartani bankválságtól, a betétesek biztonságban érezhetik magukat - hangsúlyozta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Magyar Televízió Napkelte című műsorában.

Egy tegnap esti műsorban a Magyar Nemzeti Bank elnöke a pénzügyi válság magyarországi lehetséges hatásait elemezve kizárta az államcsőd lehetőségét, viszont a stabilitás megőrzését nevezte a legfontosabb feladatnak. Időközben az előző napi zuhanás után visszalengett az inga a világ értékpapírpiacain, és biztató jel az is, hogy az amerikai vállalati vezetők saját részvényeik nagyarányú felvásárlásába kezdtek.

Eddig is sejthető volt, de most is csak a pénzpiaci pánik csillapítására ismerte el a PM, hogy az idei államháztartási hiány sokkal jobb lesz a tervezettnél, és legfeljebb a GDP 3.4 százalékát éri el. Így reálisnak látszik a jövő évre a 2.9 %-os hiánycél, a kiadások stagnálását és némi bevételnövekedést feltételezve. Ez utóbbihoz járul hozzá, hogy a várt adócsökkentés a válságra való tekintettel elmarad.

A múlt heti elnökválasztási fiaskó után a mai rendkívüli ülés is kudarcba fulladt a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségében, miután az ellenzék által delegált tagok idő előtt távoztak. Az okokat a két fél eltérően magyarázza, csak abban értenek egyet, hogy lényegében semmiben sem értenek egyet.

A Bush-kormányzat által bedobott 700 milliárd dolláros mentőcsomag miatti első felháborodás után az európai államok is sorra hozzáláttak saját bankjaik mentéséhez. Világossá vált: az elmúlt nyolcvan év legnagyobb válsága a mostani, s bár a tűzoltás talán sikerül, a füstöt még sokáig szívjuk. Idehaza is. KRUG EMÍLIA írása.

A hazai vendéglátóipar a nyár végéig még úgy-ahogy tartotta a tavalyi szintet, szeptemberben azonban már egyértelmű visszaesés következett be, ami részben összefüggésben lehet a pénzpiaci válság hatásaival. Ezt figyelembe véve a jövő sem sok jóval kecsegtet, a fogyasztás prognosztizált általános visszaesése a turizmus és idegenforgalom területén is erőteljesen érződhet majd.

Néhány hete felelős vezetők még arról beszéltek, hogy minket alig fog érinteni a pénzpiaci válság, mára azonban világossá vált, hogy a térség országai közül alighanem mi szenvedjük meg a legjobban. A magas államháztartási hiány és a külső finanszírozástól való erős függés a kockázatos befektetői célpontok közé sorol minket, ráadásul jó terepet adunk a spekulatív támadásoknak is.