A világ tőzsdemutatói további 20 százalékkal gyengülhetnek a következő - néhány hetes - időszakra vonatkozó legborúlátóbb forgatókönyv szerint - közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza, Olivier Blanchard.

Vasárnapi londoni lapértesülés szerint a brit kormány kész többségi tulajdonba venni a legnagyobb brit bankokat a pénzügyi szektor összeomlásának megakadályozása végett.

A PM rászánta magát arra, amit a szakértők már egy ideje sürgetnek: az alapvetően megváltozott nemzetközi környezet miatt tarthatatlanná vált költségvetést átírják. Az új verzió várhatóan alacsonyabb növekedéssel és magasabb inflációval fog számolni, az ebből eredő veszteséget viszont valahogy pótolni kell, ha a hiánycélt tartani akarják.

A gazdasági adatok egyértelműen mutatják, hogy a kirobbant pénzügyi válság és annak egyre jobban érződő reálgazdasági hatásai már most kedvezőtlen hatással vannak hazánkra. Az ipari termelés csökkenésbe fordulásával egyidejűleg az eddig pozitív külkereskedelmi mérleg is augusztusban negatívba ment át, jelezve, hogy sok jót nem várhatunk, ha fő külkereskedelmi partnereinknél recesszió közeleg.

Hiába ígér átalakítást, szerkezetváltást és új stratégiát az új vezérigazgató, hiába egyezik meg átmenetileg a szakszervezetekkel, a BKV alapvető gondjai változatlanok maradnak. A cég továbbra is óriási veszteséget termel, és hírek szerint a kicserélődött vezetésnek sincs jobb ötlete, mint a fővárosi közgyűléshez és a kormányhoz fordulni pénzügyi segítségért.

Végre a magyar kormány is meglépte azt, amit az uniós tagállamok nagyrésze, köztük éppen ma két térségbeli ország, Ausztria és Csehország: garantálja a bankbetétek teljes összegét. Ez a garancia viszont nem vonatkozik az egyéb befektetési formákra. Az európai pénzpiacok egyébként annak ellenére zuhanással zártak, hogy több vezető jegybank összehangoltan fél százalékkal csökkentette az irányadó kamatokat.

Nehezen érthető, miért mondja bárki, hogy minket nem érint közvetlenül a nemzetközi pénzügyi válság, amikor a jelek ennek pont az ellenkezőjét mutatják. A magyar tőzsdén az árfolyamokat a külföldi befektetők mozgatják, akárcsak a forint kurzusát. Ebből következően a nemzetközi pánikhangulat nálunk is rányomja bélyegét a piacra: hiába a legfrissebb, igen jó háztartási hiányadat, a BUX tovább esik, a forint pedig gyengül.

Hiába egyelőre minden mentőcsomag, állami beavatkozás, betéti garancia, a pénzpiacokon pánikhangulat uralkodik: a részvényárfolyamok megállíthatatlanul zuhannak, a tőzsdeindexek sokéves negatív csúcsokat döntenek. A folyamat vége nem látszik, elemzők szerint még a válság elején tartunk. A többség véleménye az, hogy immár elkerülhetetlen az általános gazdasági recesszió. Azt pedig mindenki meg fogja érezni.

Az Amerika felől jövő pézügyi cunami a jelek szerint a legközelebb eső országon, Izlandon fog átcsapni elsőként az európai országok közül. Pedig ez a sarkkörhöz közeli vulkanikus sziget a maga 300 ezer lakosával a nyugalom és stabilitás mintaképének számított. Ez a kép most gyökeresen megváltozott, a vikingek utódait a pénzügyi összeomlás fenyegeti.

A legnagyobb szolgáltatók közötti verseny ösztönzésével igyekszik az internetes díjakat csökkenteni a hírközlési hatóság. Erre szükség is van, mert az európai átlaghoz képest még mindig túl drága nálunk a netezés, ami az egyik gátja a világháló használat terjedésének.

Az európai gazdasági lassulás elérte a magyar ipart is: július után augusztusban is csökkent a termelése az előző évihez képest. Az adatok alapján a legnagyobb csökkenés azokban az ágazatokban volt, amelyek a legnagyobb exportőrök. A külpiacok felvevőképessége csökken, ezt már a kiviteli statisztikák is jelezték. A rossz hír az, hogy a külső feltételek a pénzügyi válság hatására tovább fognak romlani.

Talán folytatja a munkát a 4-es metró legnagyobb kivitelezője, azt követően, hogy a beruházó hárommilliárd forintot átutal neki. Ez ugyan messze van a cég irreálisan magas követelésétől, de vélhetően arra elég, hogy ismét dolgozzanak. A Fővám téri építési problémák is rövidesn rendeződhetnek, feltéve, hogy módosítják az építési engedélyt. Az viszont továbbra is kérdéses, mikorra és mennyiért lesz új metróvonalunk..

700 milliárd dollár – az majdnem annyi, mint háromezer fejenként. Úgy félmillió forint. Lefordítva: az Egyesült Államok minden egyes polgárának körülbelül ennyit kell(ene) „kigombolnia” azért, hogy a pénzügyi rendszer szanálására szánt kormányzati keretösszeg rendelkezésre álljon. Igen, a kormány ekkora terhet rak nemcsak adófizető, hanem adót nem fizető polgáraira is annak érdekében, hogy még jó időben útját állja az „árnyékbankrendszer” (beruházási bankok, alapok és más pénzével játszadózó trükkgyárak) kváziösszeomlásából kisugárzó hatásoknak, amelyek ha láncreakció-jelleget öltenének, akár meg is ismétlődhetne a múlt század húszas–harmincas éveinek elsöprő, általános válsága. ACZÉL ENDRE írása.

Most már biztosnak látszik, hogy a Mol megszerzi a horvát INA többségi tulajdonrészét. Kérdés persze, mennyire tudnak most örülni ennek, mivel az általános pénzpiaci válság miatt a tőzsdei árfolyamok a mélybe süllyedtek, beleértve az olajpapírokat is. Ez hozzájárult a felvásárlás sikeréhez, mivel a kistulajdonosok nagyobb kedvvel éltek a magyar cég ajánlatával.

Minden idők legnagyobb pontveszteségével indította a hetet a Londoni Értéktőzsde (LSE), ahol elsősorban a bankok szenvedték meg a hétvégén is sorjázó rossz híreket, és azt, hogy a pénzügyminiszter feszülten várt hétfői alsóházi beszédében sem ígért egyelőre konkrét lépéseket a bankszektor megsegítésére.

Rövid ideig tartott a pénzpiaci megkönnyebbülés az amerikai kongresszus döntése után: a 700 milliárd dollárt ma már mindenki kevésnek tartja. Európában is nagyobb a baj, mint azt korábban hitték, ráadásul egyelőre nincs jele az EU közös fellépésének, az egyes tagállamok a maguk módján igyekeznek kezelni a problémákat. Ez azonban a piaci reakciók szerint nem elegendő, a borús hangulat a válság mélyülésére utal.

Az európai autógyártók az Egyesült Államok példáját követve legalább 40 milliárd eurós kedvezményes hitelhez szeretnének jutni elsősorban környezetbarát autók kifejlesztéséhez - jelentette ki a Financial Times szombati számában a Fiat vezérigazgatója.