Hiába kapaszkodunk: magával rántja a válság az országot
A gazdasági adatok egyértelműen mutatják, hogy a kirobbant pénzügyi válság és annak egyre jobban érződő reálgazdasági hatásai már most kedvezőtlen hatással vannak hazánkra. Az ipari termelés csökkenésbe fordulásával egyidejűleg az eddig pozitív külkereskedelmi mérleg is augusztusban negatívba ment át, jelezve, hogy sok jót nem várhatunk, ha fő külkereskedelmi partnereinknél recesszió közeleg.
Az idén az első nyolc hónapban a külkereskedelmi termékforgalom hiánya 2 millió euró volt az első becslések szerint, szemben az egy évvel korábbi 457 millió euró deficittel - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)csütörtökön. Bár a nyolc havi mérleg 455 millió euróval javult a tavalyihoz képest, összességében az eddig pozitív szaldo ismét negatív lett.
Az idén az első hét hónapban még 100,9 millió euró volt a külkereskedelmi termékforgalom többlete. A mérleg már július hónapban is hiányt mutatott, ezt fejelte meg az augusztusi 103,7 millió eurós deficit.
Rossz jel, hogy augusztusban hosszú idő óta először csökkent a kivitel és a behozatal értéke euróban és forintban számolva a bázishoz képest: euróban mérve az export 0,7 százalékkal, míg az import 1,9 százalékkal mérséklődött. Forintban mérve a visszaesés 7,9 százalék, illetve 8,9 százalék volt. Ez egyértelműen mutatja, hogy a nemzetközi pénzügyi válság és a gazdasági lassulás egyre erőteljesebben érint minket, s mivel a GDP növekedést nálunk az export húzza, a belgazdaság fejlődési tempója is veszélybe kerül.
Elismerte ezt a gazdasági miniszter is, aki egy hírportálnak azt mondta, hogy a nemzetközi pénzügyi piacokon jelentkező válság következménye Magyarországon nem elsődlegesen a banki szférát sújtja, hanem az exportban érintett vállalkozásokat. Ha lelassulnak a külpiacaink, az exportunk, akkor egy olyannyira nyitott gazdaság mint a miénk, elveszti dinamizmusát - fogalmazott Bajnai Gordon.
A miniszter szerint várható, hogy a hitelek megdrágulnak és a feltételezhetően megnövekedő hitelkockázatok miatt a bankok magasabb kamatot fognak kérni. Ez elsősorban a kis- és középvállalkozásokat terheli meg, mivel őket amúgy is a legkockázatosabb finanszíroznia a pénzintézeteknek. A kormány dolga ebben a helyzetben, hogy besegítsen a piac működésébe, ezért indít részben hazai, részben uniós forrásokból egy összességében 800 milliárd forintos pénzügyi csomagot.
