Elképesztő kilengést mutatott New Yorkban a nyersolaj ára az utóbbi másfél napban: vélhetően spekulációk miatt előbb 130 dollárra ugrott, majd ma reggelre 107 dollár alá esett. Európában nem volt ilyen mozgás, a szint végig 110 dollár alatt volt és mára tovább csökkent. A tőzsdékről elszállt a bankszféra rendbe tételére bejelentett központi amerikai segély kedélyjavító hatása és az árfolyamok lefelé indultak.

A tavalyinál valamivel kisebb mértékben, 30-40 milliárddal fehéredett a magyar gazdaság az első félévben a hivatalos tájékoztatás szerint. Ez messze van a kormányfő által a további adócsökkentés fedezetéül a jövő évre előirányzott 300 milliárdos fehéredéstől, és kérdéses, hogy a parlament elé kerülő adócsomag elég ösztönző lesz-e ehhez a hatalmas ugráshoz. Ráadásul a világgazdasági hatások miatt romlamak a 2009-es növekedési kilátások is. Jó hír viszont, hogy a benzin ára szerdától csökken.

Miközben még az sem világos, pontosan kikre vonatkozna a Robin Hood adó, a kormány már ma az Országgyűlés elé terjeszti a törvényjavaslatot a távhő támogatásról és az energiacégek rendkívüli megadóztatásáról. Ez utóbbiak tiltakoznak, és a többletterhek továbbhárítását helyezték kilátásba. Ha ez valóban így lesz, még az is kiderülhet, hogy közvetve a többi adófizető pénzéből fogják támogatni a rászorulókat.

Azzal, hogy az amerikai jegybank újabb 700 milliárd dollárt vet be azért, hogy megakadályozza a bankrendszer összeomlását, a szabad piac első számú védelmezői is beismerték, hogy az állam beavatkozására szükség van a piaci viszonyok szabályozásában. Neves szakértők szerint a válságnak még ezzel sincs vége, az adófizetőnek végeredményben akár 1500 milliárd dollárjukba is kerülhet a helyzet konszolidálása.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint fontos lenne, ha Magyarország további jelzéseket adna a világnak, hogy a korábbi időszakhoz képest kevésbé kockázatos a befektetők számára. A jegybank elnöke ezt a Magyar Televízió 1-es csatornájának "A szólás szabadsága" című műsorában mondta vasárnap este.

Az egyre terjedő pénzügyi válság oka a rövid távú haszonlesés, a felelőtlenség és a kellő ellenőrzés hiánya voltak – mondta egy konferencián Edmund S. Phelps Nobel-díjas közgazdász. A világhírű szakember, aki elsősorban a gazdasági növekedés és az infláció összefüggésének elméletével vívott ki magának nemzetközi tekintélyt, munkatársunknak elmondta, hogy a kiutat a teljes bankrendszer gyökeres szerkezeti átalakítása és a szabályozás szigorítása jelentheti.

Összességében 205 milliárddal csökken jövőre az adóterhelés, ennek harmada a lakosságnál, kétharmada a vállalkozásoknál jelentkezik a 2009-es adóváltoztatásoknak köszönhetően, amelynek tervezetét pénteken kell benyújtani az Országgyűlésnek - közölte Veres János pénzügyminiszter pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón. - Az emberek terhei megint nem fognak csökkenni - reagált Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője.

Nem a helyes úton halad a magyar gazdaság. Látjuk ugyan, mit kellene tenni a tartós növekedési pályára állásért, de a társadalom a jelek szerint az ezzel járó körülményeket nem akarja vállalni – jelentette ki egy tanácskozáson Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Szerinte ez zsákutcába vezet, ahonnan annál nehezebb lesz kijönni, minél később tesszük meg a szükséges lépéseket. Mint munkatársunknak elmondta, a civil és gazdasági szféra erőteljes fellépésével ösztönözheti azt, hogy a politika felvállalja az elkerülhetetlen irányváltást.

A szlovák kormány új atomreaktor építését tervezi a Jaslovské Bohunice-i atomerőműben. A kivitelezéssel a francia AREVA vállalatot bíznák meg, jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Közép-európai Egyetem professzora szerint elodázhatatlan az állami kiadások jelentős csökkentése, az adórendszer átfogó reformja - tudatta az MTI.

Még nem mászott ki a gödörből a magyar építőipar, a júliusi adatok azt mutatják, hogy a gazdasági megszorítások és az állami beruházások visszafogása más szektoroknál erőteljesebben érinti ezt az ágazatot. Az első hét hónapban a termelés 11 százalékkal maradt el a tavalyitól, és a szerződések alapján nem látszik valószínűnek, hogy a helyzet az év végéig javulna.

A csúcsokat döntő benzinárak több évtizedes tabukat döntött le az amerikai képviselőházban: megszavazták a tengeri olajfúrás tilalmának feloldását. Bár ezt az indokok szerint országuk energiafüggésének csökkentése miatt tették, a súlyos környezetkárosító veszélyekről elfeledkeztek. Ezek a szempontok ezúttal a választási érdekek mögé szorultak. Időközben az olajár 90 dollár alá csúszott.

Miközben a világban tombol a hitelintézeti válság, nálunk jó hírek érkeznek a gazdaságból: tovább csökken tavalyhoz képest a hiány, növekednek viszont a reálkeresetek, a Nemzeti Bank vezetői pedig optimisták mind csökkenő inflációt illetően, mind pedig abban, hogy a bankcsődök nem fenyegetik közvetlenül a magyar piacot és a lakosságot.

Sok millió befektetési életbiztosítással rendelkező ember lélegezhet fel - legalábbis átmenetileg - arra a hírre, hogy az amerikai kormány megmenti a világ legnagyobb biztosítóját, az AIG-ot, és gyakorlatilag államosítja azt. Ha a cég bedőlne, lavinát indítana el a piacon, és jónéhány más céget is magával rántana. Az pedig az egész világon, így nálunk is sokakat érinthetne igen kellemetlenül.

Miközben autópálya átadási lázban égünk - tegnap nyílt meg az M0-ás keleti szektora, a jövő héten követi az M6-os érdi tetőhöz vezető része, újabb egy hét múlva pedig a Megyeri-híd -, máshol is épülnek utak, néha sajnos nem a legsikeresebben. Az M6 nagy port kavart alagútomlása után most újabb gikszer történt: lecsúszott a helyéről Márkónál a 8-as út épülő völgyhídja, szerencsére senki sem sérült meg.

Az almacsata után szőlőháború valószínűleg nem lesz, mert a termés ugyan jobb a tavalyinál, de az előzetes várakozásoktól elmarad. Ennek megfelelően bor is kevesebb lesz, de a szakemberek szerint legalább jó minőségű. A gazdák feje inkább az erős forint és emiatt az olcsó importbor miatt fáj. Arról nincs hír, milyen lesz a hamisított bortermelés.

A korrupció az üzlet része - ezt a szomorú igazságot támasztja alá egy friss felmérés, amelyben három tucat ország vett részt. Ne legyünk büszkék arra, hogy ebben a dologban az élen járók közé tartozunk. Ráadásul a magyar vállalati vezetők többsége nem is tartja ezt túl nagy veszélynek, talán azért, mert már hozzászoktak a hazai viszonyokhoz.