Robin Hood a végén a mi zsebünkben turkál?
Miközben még az sem világos, pontosan kikre vonatkozna a Robin Hood adó, a kormány már ma az Országgyűlés elé terjeszti a törvényjavaslatot a távhő támogatásról és az energiacégek rendkívüli megadóztatásáról. Ez utóbbiak tiltakoznak, és a többletterhek továbbhárítását helyezték kilátásba. Ha ez valóban így lesz, még az is kiderülhet, hogy közvetve a többi adófizető pénzéből fogják támogatni a rászorulókat.
Meglepő gyorsasággal a kormány már hétfőn benyújtja az Országgyűlésnek a távhő-támogatásról szóló törvényjavaslatot. Az MTI információi szerint a törvényjavaslat három elemet tartalmaz: a távhő-kompenzáció rendszerét, energiatakarékossághoz támogatási lehetőségeket, valamint az energiaszolgáltatók megadóztatását. Az indítvány szerint a Robin Hood-adót fix ideig, 2010. decemberéig kellene fizetnie ezeknek a cégeknek, azzal, hogy a nyereségadójukat 18-ról 26 százalékra emelik. A törvény jövő év január 1-jétől lépne hatályba, a távhő-támogatás idei kérdéseit a kormány egy rendeletben szabályozza, amelyről a szerdai ülésen tárgyalnak.
Ez utóbbival kapcsolatban az egyik gond az, hogy még nem tisztázódott, mely cégeket fog az új adó érinteni. A Mol evidensnek látszik, de az energiaszolgáltatók nem igazán veszik magukat ebbe a körbe. Arra hivatkoznak, hogy ők csupán közvetítenek, a magas árak nem rajtuk múlnak. Ráadásul a vállalatok egy része állami tulajdonú - Paks, MVM -, ezek esetében pedig a kormány egyik zsebből a másikba teszi a pénzt. Rejtély tehát egyelőre, minek alapján kalkulálták a harminc milliárd forintos többletbevételt.
További kérdőjel, hogy az energiaszektor egyszerűen tudomásul veszi, hogy kevesebb a profitja, vagy a többletterheket igyekszik a fogyasztókkal megfizettetni. A tőke természetéből kiindulva ez utóbbi valószínűbbnek látszik, így előfordulhat, hogy Robin Hood részben vagy egészében valamennyiünk zsebében fog turkálni.
Az egyelőre papíron létező pénz elosztására viszont kész tervek vannak. A törvényjavaslat szerint bárki kérhet támogatást ahhoz, hogy a távhő mérhető és szabályozható legyen a lakásában és önkormányzati, illetve állami támogatással ebbe akár már önerő nélkül is belevághat. Távhő-támogatást mindenki kapni fog, aki távfűtött lakásban él. Ahol az öregségi nyugdíj minimum 3,5-szeresénél több a jövedelem - ez a legmagasabb kategória, akik eddig nem kaptak kompenzációt - ott fix összegű lesz a támogatás, lakásonként 1.150 forint, az ez alatt lévő négy kategóriában - amelyeket szintén az öregségi nyugdíj minimumhoz viszonyítanak - fogyasztástól függ majd a támogatás mértéke, gigajoulonként 2.184 forint.
Kormányzati információk szerint egy átlagos áremelés esetén - amely Budapesten 8,8 százalékos - egy 50 négyzetméteres átlagos panellakásnál a két legalacsonyabb jövedelmi kategóriában 5, illetve 2 százalékkal csökken a távhő ára a jelenlegihez képest. A legfelső kategóriában pedig így várhatóan átlagosan 3 százalék lesz az áremelkedés. Az áremelés mértéke a különböző szolgáltatóknál eltérő lehet, hiszen ennek mértéke a cégen és az önkormányzaton múlik.
