Világválság helyett államosítás: már Amerika sem hisz a korlátok nélküli piacban
Azzal, hogy az amerikai jegybank újabb 700 milliárd dollárt vet be azért, hogy megakadályozza a bankrendszer összeomlását, a szabad piac első számú védelmezői is beismerték, hogy az állam beavatkozására szükség van a piaci viszonyok szabályozásában. Neves szakértők szerint a válságnak még ezzel sincs vége, az adófizetőnek végeredményben akár 1500 milliárd dollárjukba is kerülhet a helyzet konszolidálása.
Edmund J. Phelps Nobel-díjas amerikai közgazdász még a múlt héten a jelenlegi válság egyik fő okaként éppen a megfelelő állami ellenőrzés hiányát nevezte meg e sorok írójának, és megfelelő lépések híján a beláthatatlan következményekre figyelmeztetett. Megoldásként a teljes bankrendszer átstrukturálását elkerülhetetlennek nevezte meg és ebben az állam felelősségére külön is felhívta a figyelmet. Mint mondta, a beavatkozás szükségességére ő és mások is már régóta felhívták a figyelmet.
Úgy tűnik, az egész világot fenyegető veszély kellett ahhoz, hogy Washington is belássa, a kormányzatnak kötelessége piacszabályozó lépéseket tenni a hasonló, a magánszektor öncélú és felelőtlen üzletviteléből eredő válságok elkerülésére. Ez a késői felismerés viszont most már horribilis összegekbe fog kerülni. Az amerikai kormányzat eddig már mintegy 250 milliárd dollárt fordított az összeomlás megakadályozására, egy hétvégi döntés szerint pedig további 700 milliárdot szánnak erre. A kongresszus már kedden, vagy szerdán dönt a javaslatról. Ennek lényege, hogy a 700 milliárd dollárból az állam kivásárolja a bankoknál és biztosítóknál felgyülemlett rossz adósságokat.
Ez azonban csak azokra az intézetekre terjedne ki, amelyeknek a székhelye az Egyesült Államokban van. Ráadásul egyelőre senki sem tudja, pontosan mennyi pénz kell még az elértéktelenedett papírok kiváltására. Egyes hírek szerint a végösszeg meghaladhatja az ezer milliárd dollárt is. Ezért a pénzért cserébe a kormány gyakorlatilag államosít, azaz központi felügyelet alá vonja az érintett pénzintézeteket és igényt tart a részvénytöbbségre is. Így a Bush-kormányzat feladta eddigi álláspontját, és kénytelen volt elismerni, hogy állami beavatkozás nélkül nem sikerül a kereskedelmi bankok csődjét elkerülni.
Az állami beavatkozás része, hogy befektetési bankból hagyományos bankholding vállalattá alakul az amerikai Morgan Stanley, valamint a Goldman Sachs - közölte a szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) helyi idő szerint vasárnap este. A két utolsó független Wall Street-i befektetési bank státusának átalakulása az utolsó azoknak a viharos változásoknak a sorában, amelyek az utóbbi napokban végigsöpörtek az amerikai bankszektoron és ezzel megszűnik a modern Wall Street több évtizedes alapintézménye, a független befektetési bank modellje. A két bank - amely betétágazattal bővülve erősítheti tőkeforrásait - olyan bankok közvetlen versenytársává válhat, mint a Citigroup, a JPMorgan Chase és a Bank of America. Ez utóbbi cégek a beruházási banktevékenységet a lakossági megtakarításokkal ötvözik, ami nagyobb stabilitást ad nekik a tisztán befektetési profilú bankokhoz képest.
Londoni elemzők szerint az éves amerikai GDP-érték 10 százalékába is kerülhet a kormányzati mentőakció, amelynek ára azonban az, hogy jelentősen növekednek az amerikai közfinanszírozási szektort terhelő kockázatok. Valószínű, hogy a következő pénzügyi évben a teljes amerikai nettó államadósság-kibocsátás - amely az egyébként is nagy költségvetési deficit mellett a rossz banki portfóliók átvételét is finanszírozza majd - megközelíti az 1500 milliárd dollárt (250 ezer milliárd forintot). A JP Morgan hétvégi elemzése szerint azonban a pénzügyi válság megoldása ugyan látótávolságba került, a gazdasági válság mindazonáltal folytatódik. A gazdasági aktivitás meredeken lassul az egész világon, növelve az évekig tartó, globális recesszió eddig is magas kockázatát.
