Azt hitték vége? - a válság java még csak most jön...
Rövid ideig tartott a pénzpiaci megkönnyebbülés az amerikai kongresszus döntése után: a 700 milliárd dollárt ma már mindenki kevésnek tartja. Európában is nagyobb a baj, mint azt korábban hitték, ráadásul egyelőre nincs jele az EU közös fellépésének, az egyes tagállamok a maguk módján igyekeznek kezelni a problémákat. Ez azonban a piaci reakciók szerint nem elegendő, a borús hangulat a válság mélyülésére utal.
Hétfőn erőteljes, 4 százalékot meghaladó csökkenéssel kezdtek a nyugat-európai részvénypiacok: a befektetők úgy vélik, hogy az európai bankszektorban a hét végén bejelentett mentőakciók, illetve az amerikai kormány 700 milliárd dolláros mentőcsomagja nem lesz elegendő a recesszió megakadályozására. A vesztesek listáját ezúttal is a bankok vezették: a BNP Paribas 4,2, a Credit Agricole 6, a Dexia 12,8, a Societe Generale 6,9, a Commerzbank 15,7 százalékkal esett. A legmegbízhatóbb európai részvények mutatója 4,2 százalékkal csökkent, s ezzel már 30 százalékkal marad el év eleji értékétől.
Pesszimizmus uralja a távol-keleti tőzsdéket is. Négy éves mélyponton zárt a tokiói értéktőzsde fő mutatója hétfőn, záráskor 4,3 százalékkal esett, de napközben 5 százalékos gyengülésnél is járt a mutató. A befektetőket változatlanul aggasztja a globális gazdasági kilátások romlása, a bankszektor egyre nyilvánvalóbbá váló válsága. A nap vesztesei itt is a pénzintézetek voltak.
Olaszország a válság terjedésének megfékezésére a GDP 3 százalékának megfelelő közös alap létrehozását javasolja európai uniós kollégáinak majd a pénzügyminiszterek hét eleji luxemburgi tanácskozásán. Teszi ezt azután, hogy a hét végén a nyolc legfejlettebb ipari ország (G8) csoportjának négy európai tagja, Franciaország Nagy-Britannia, Németország és Olaszország megállapodtak: minden szükséges intézkedést meghoznak az európai pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése érdekében, de nem volt szó egy amerikaihoz hasonló válságcsomag elfogadásáról.
Az egyes országok maguk próbálnak megbirkózni a saját bankjak problémáival. Több helyen teljes vagy az eddigiekhez képest megemelt betétgaranciát vállalt az állam a lakosság megnyugtatása érdekében. A német kormány 50 milliárd dollárt fektet be a megroggyant Hypo Real Estate pénzintézetbe, hogy a további bankcsődöket megakadályozza. A hazánkban is működő bankok közül az UniCredit tőkét emel, a Paribas pedig részben felvásárolja a csődbe jutott belga Fortist.
Mindez azonban aligha lesz elegendő. A brit kormány már azt tervezi, hogy részesedés fejében költségvetési tőkeinjekciókkal segítené ki, vagyis gyakorlatilag részben államosítaná a bajba kerülő bankokat. Hétfői londoni sajtóértesülések szerint a pénzügyminisztériumban már elkészültek a részletes tervek a beavatkozásra. A terv mögött összpárti konszenzus van, és a Bank of England - a brit jegybank - is támogatja az elképzelést, amely kiegészítené a likviditáspiac élénkítését célzó központi banki műveleteket. A tulajdonrész szerzése fejében történő állami feltőkésítés minden brit bank számára rendelkezésre állna szükség esetén, írta a hétfői Financial Times.
A kedvezőtlen nemzetközi hangulatot jelzi, hogy hétfőn tovább esett a kőolaj ára, hordónként már a 86 dollárod szntnél tart. A befektetők egyre biztosabbak az általános recesszióban, amely viszont a fogyasztás csökkenését eredményezi. Az egységes európai fellépés hiánya az euro árfolyamára is hat: a dollárral szemben 1.36 alá süllyedt, amire évek óta nem volt példa.
A válságpszichózis bennünket is sújt: az értéktőzsde indexe jelentős csökkenésbe kezdett hétfőn, a forint pedig tovább gyengült, átlépte a 247-es határt.
